Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében / 37–55. o.

50 Jenéi Károly bányák, ipari, kereskedelmi és közlekedési vállalatok pénzügyi ellenőrzésére a revizori osztályon belül 11 szakcsoportot szervezett.

62 Minden szakcsoport élén egy nagy szakmai gyakorlattal rendelkezett pénzügyi ellenőr állt. A csoportvezető pénzügyi ellenőrök nagy része a PK revizori osztályának tagjaiból került ki, míg az egyes csoportok munkatársait különböző pénzintézetektol és vállalatoktól rendelték be. A Pénzügyi Népbiztosság a csoportvezető pénzügyi ellenőrök és a beosztott revizorok fizetését meglehetősen magas szinten állapította meg, amivel munkájuk értékelését akarta kiemelni.

63 A csoportvezető pénzügyi ellenőrök ezzel szemben semmiféle mellékfoglalkozást nem űzhettek, minden idejüket kizárólag revizori munkájuknak voltak kötelesek szentelni. A revizorok által végzett vizsgálatok általában a vállalat nyersmérlegére, pénztárkezelésére, könyvelésére, leltáraira és bankszerű kapcsolataira terjedtek ki. A csoportvezető pénzügyi ellenőrök emellett a pénzügyi népbiztosok megbízásából rendelettervezetek készítésével is foglalkoztak. 13 léseiket , naponta délután az Osztrák—Magyar Bank Budapesti Főintézetének a székházában tartották. Az ügyintézés tekintetében minden csoportvezető a maga ügykörében teljesen önállóan járt el, a saját ügyeire vonatkozó dossziékat maga őrizte. Minden szocializált üzemről külön dossziét vezetett. A csoportvezetők tevékenységükről havonta egyszer az intézet kormányzójának írásban beszámoltak. A megszaporodott feladatok szükségessé tették a revizori testület kiegészítését, új munkaerők felvételét. Lengyel Gyula kormányzó megkívánta, hogy csak olyan szakmailag képzett egyéneket alkalmazzanak, akik a Tanácsköztársaság rendszerének nem ellenségei. Uj munkaerők berendeléséhez és felvételéhez utóbbi ok miatt kellett a PK Bizalmi testületének hozzájárulni.

64 A szakmai képzettséget a PK-nak a Magyar Revizorok Szövetségével létesített szoros kapcsolata biztosította. Lengyel Gyula a szövetséget a revizorok minősítésére és munkaközvetítésére hivatott szakmai szervezetnek ismerte el.

65 A PK és a szövetség közötti kapcsolat még bensőségesebb lett, amikor a szövetség az intézet székházában kapott hivatali helyiséget. Könyvviteli folyóirata pedig „Magyar Revizorok Lapja" néven a csoportvezető pénzügyi ellenőrök hivatalos közlönye lett.

66 A csoportvezető pénzügyi ellenőrök értekezletein sok értékes kezdeményezés és határozat született, melyek nagymértékben segítették a revizori testület szakmai munkáját. Ezek közül szemléltetésül elegendő néhányat ismertetnünk. így többek között, figyelemre méltó volt a revizori testület április 9-i állásfoglalása, amikor elhatározta, hogy a vállalatok köztulajdonba vétele előtt a vállalatoknak különböző pénzintézeteknél vezetett folyószámláit egy pénzintézet keretében egyesítik. A pénzintézetet a kiküldött revizor a termelési biztossal együtt jelölte ki. Ugyanilyen jelentős volt április 18-i javaslata, amikor a Pénzügyi Népbiztosságtól azt kérte, hogy a szocializált vállalatok egymásközti forgalmában a készpénzfizetés helyett a folyószámla elszámolást vezesse be. Kezdeményezése rövidesen meg is valósult. A csoportvezető pénzügyi ellenőrök április 30-i értekezlete régóta húzódó ügyet zárt le azzal, hogy a szocializált vállalatok 1918. évi zárszámadásának sürgős elkészítését rendelte 62 OL L 3—4/2—

III. 9.: Csoportvezető pénzügyi ellenörök értekezlete, 1919. mára 31. jkv. «

3 Uo.; a csoportvezető havi 3000 K, helyettese 2500 K, beosztott revizor 2000 К fizetést kapott. 84 OL L 3—4/2—

III. 9. : Csoportvezető pénzügyi ellenőrök értekezlete ápr. 24. jkv. 8 budapesti pénzintézettől és 2 iparvállalattól egyszerre 22 revizort rendeltek be szolgálaltételre. 65 OL Z 92—8. ee OL L 3—4/2—

III. 9.: Csoportvezető pénzügyi ellenőrök értekezlete, 1919. ápr. 1. jkv.