Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében / 37–55. o.
44 Jenci Károly és szállodák páncélrekeszeiben őrzött értékek átvétele, valamint a bankok saját és letétjeikben kezelt idegen értékpapírok nyilvántartásba vétele. A Forradalmi Kormányzótanács április elején felhatalmazta a pénzügyi népbiztost, hogy a bankok, szállodák és egyes Vállalatok páncélrekeszeit nyittassa fel és a bennük őrzött értékek sorsáról a Tanácsköztársaság érdekében döntsön. 32 A felhatalmazás alapján a szállodáknál és vállalatoknál április 22—26. között, a bankoknál pedig április 28—május 3. között bizottság és az érdekelt felek jelenlétében nyitották fel a safe-ket. A páncélrekeszekben talált aranyérméket és külföldi pénznemeket a bizottság a PK-nak adta át, az ellenértéket pedig a tulajdonosoknak a bankjánál vezetett folyószámlájára utaltatta át. A Forradalmi Kormányzótanács a magánkézben levő aranyérmék és külföldi pénznemek beszolgáltatását is elrendelte, melyeknek átvevő helyéül a pénzügyi népbiztos a PK- jelölte ki. Mivel a burzsoázia és a bankok vagyonának tekintélyes része értékpapírokban feküdt, a tanácskormány a bankokat kötelezte, hogy a tulajdonukban és őrizetükben lévő kötvényeket, zálogleveleket, részvényeket és fixkamatozású értékpapírokat vegyék kimutatásba és a kimutatásokat a PK-nak küldjék meg. 33 A pénzügyi népbiztos április végén a magánkézben levő értékpapírok beszolgáltatását is elrendelte. Az értékpapír tulajdonosoknak május 20-ig kellett értékpapírjaikat valamelyik szocializált banknál letétbe helyezni. A PK a hozzá beküldött kimutatások alapján a szocializált pénzintézetekkel közölte, hogy milyen értékpapírokat kíván a kincstár javára megvásárolni vagy kölcsönvenni. Vétel esetén a PK tőzsdei jegyzések alapján megállapította az értékpapírok átvételi árfolyamát és az ellenértéket a fél javára az illető pénzintézetnél vezetett folyószámlájára átutalta. Kölcsönbevétel esetén a kölcsönügylet feltételeit az intézet állapította meg. Ha a PK az államkincstár részére vételi szándékot jelentett be, az érdekelt banknak haladéktalanul ki kellett szolgáltatni az értékpapírokat. 34 A köztulajdonba vett pénzintézetek 1919. július végéig 700 millió korona értékű értékpapírt helyeztek a PK-nál letétbe. Az átvett értékpapírállomány feldolgozását és nyilvántartását a bankosztály végezte. A Pénzügyi Népbiztosság a külföldi értékpapírokat értékesíteni kívánta, hogy az ellenértékért külföldről élelmiszert és nyersanyagot szerezzen be. 35 Az értékesítés tervéről azonban a Népgazdasági Tanács VII. főosztályának több revizora a budapesti angol katonai missziót tájékoztatta, ahonnan a kapott információkat nyomban Bécsbe és Párizsba továbbították. 36 Ezért a külföldi pénzpiac a megvételre felajánlott értékpapírokkal szemben eleve tartózkodó magatartást tanúsított. A PK bankosztályának ennek ellenére Bécsben sikerült 1 millió korona névértékű részvényt értékesíteni. 37 5. Részletfizetéses bútorvásárlási akció A tanácskormány, hogy főként a fiatal házasok gondjain könnyítsen, április 27-én részletfizetéses bútorvásárlási akciót szervezett, melynek pénzügyi lebonyolításába először a PK-t vonta be. Az akció céljaira igénybe vették a bútorgyárak, 32 Tanácsköztársaság 1919. 2. sz. 33 PN Pénziní. Közi. 2. sz. 1919. ápr. 14. 34 OL L3—4/2— I. 1919. jún. 30. júl. 26. között 175,4 millió korona névértékű részvényt helyeztek el a PK-nál letétbe. 35 OL Z 92—15.: Fegyelmi biz. ir., dr. Miklós Armand vallomása 38 Párttört. Int. Arch. TAGYOB 2/2: a „PK működése a Tanácsköztársaság alatt." 37 PK 1918—1919. évi üzleti jelentése. Nagy Magyar Compass 1918—1920. Bp., 1921. 79—80. o.
