Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében / 37–55. o.

p A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében 45 raktárak és üzletek teljes bútorkészletét. A bútorra szoruló fiatalok és egyéb igényjogosultak az Országos Bútorelosztó Hivataltól kaphattak a kiválasztott bútorra kiutalást.

38 A részletfizetésre jogosító utalványt két példányát a bútorüzlet a bútor kiszolgáltatása ellenében visszatartotta. Az átvételi igazolással ellátott utalványok egyik példányát a bútorüzem termelési biztosa a PK-hoz továbbította. A PK a bútor hátralékos vételárát teljes egészében az eladó üzem folyószámlájára átutalta. A vásárló 40 havi részletben törleszthette a PK-nál a részletre vásárolt bútor vételárát. A részleteket a vásárló munkahelyének kellett a dolgozó heti vagy havi béréből levonni és azt a levonást követő napon a PK-hoz eljuttatni. Ha a vásárló közben munkahelyéről kilépett, a vállalat termelési biztosa a távozást, a vételár hátralékos részének közlése mellett a dolgozó szakszervezetének bejelentette. Ha a vásárló ismét elhelyezkedett, szakszervezete az új munkahely vezetőségét a vételárhátralékról és az esedékessé vált részletekről értesítette.

39 A PK a részletfizetéses bútorvásárlási akció pénzügyi teendőinek lebonyolítására külön osztályt szervezett, a bútorosztályt, mely 1919. június 10-ig működött. A Népgazdasági Tanács június 11-én az akcióval kapcsolatos pénzügyi feladatokat az Országos Központi Hitelszövetkezetre ruházta át. A PK addig teljesített átutalásairól, a befizetett részletfizetésekről és kezelési költségekről az Országos Lakásbiztosság Bútorelosztó Hivatalával elszámolt, majd bútorosztályát megszüntette.

40 6. Szocializált gazdaságok és termelőszövetkezetek hitelellátása A Magyarországi Szocialista Párt és a Forradalmi Kormányzótanács március 22-én proklamált emlékezetes „Mindenkihez!" című kiáltványában kimondta, hogy a nagybirtokokat köztulajdonba veszi és a földosztást nem „törpebirtokokat teremtő földosztással, hanem szocialista termelőszövetkezettel hajtja végre".

41 Az elvi deklarációt követően, április 3-án a Forradalmi Kormányzótanács elrendelte, hogy minden közép- és nagybirtokot, összes élő és holt felszerelésével, valamint mezőgazdasági ipari üzemeivel együtt, minden megváltás nélkül a proletár állam tulajdonába át kell venni. Majd a köztulajdonba került birtokokat szövetkezeti megművelésre szegény parasztoknak kell átadni.

42 Mivel a közép- és nagybirtokosok az októberi polgári demokratikus forradalom győzelme után a földreform kérdésének előtérbe nyomulásával mezőgazdasági üzemeiket elhanyagolták, a befektetésektől tartózkodtak és gazdaságaikat forgótőke nélkül hagyták, ezért a Forradalmi Kormányzótanács említett rendeletének kihirdetésével egyidejűleg a Földművelésügyi Népbiztosság gondoskodott arról, hogy a 100 magyar holdnál nagyobb mezőgazdasági üzemek felelős kezelői a gazdaság vezetéséhez szükséges hitelhez jussanak.

43 A Földművelésügyi Népbiztosság utasítására minden megyében a direktórium a megye székhelyén működő pénzintézetek egyikét megbízta a szocializált gazdaságok pénzügyi műveleteinek a lebonyolításával. A kijelölt pénzintézetek a gazdaságok részére folyószámlát nyitottak. A megyei direktóriumok a megbízott pénzintézeteknek és felelős vezetőiknek nevét a PK-tal közölték. Ha a kijelölt pénzintézetek kellő készpénzzel nem rendelkeztek, a szük38 Szövetkezetek a Tanácsköztársaság idején. Bp., 1959. 38. o. 39 PN Pénzint. Közi. 4. sz. 1919. máj. 3.: 24/PN sz. rend.: Részletfizetésre kiutalt bútorok. 40 Tanácsköztársaság 65. sz. 1919. jún. 12. Népgazdasági Tanács 39. sz. rend. 41 Vörös Újság 1919. márc. 22. 42 Tanácsköztársaság 1919. ápr. 4. 43 PN Pénzint. Közi. 1919. ápr. 3.: Földm. Népb. 2. sz. rend.