Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében / 37–55. o.

A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében 43 Mindezek azt mutatják, hogy a PK 1919. június végén a tanácskormány központi bankjának a szerepkörét töltötte be. A bankosztály heti pénzszükséglete már meghaladta az 50 millió koronát. Majd a Tanácsköztársaság utolsó időszakában, június 30-tól július 26-ig a bankosztály pénzforgalma 710 millió korona befizetést és 662 millió korona kifizetést mutatott fel.

26 A heti pénzszükséglet tehát elérte a 165 millió koronát, ami a forgalomnak több mint 150%-os növekedését mutatta. A kifizetésekhez szükséges pénzellátmányról nagyrészben a Pénzügyi Népbiztosság gondoskodott. Ez rendszerint úgy történt, hogy a pénzügyi népbiztos utasítására az Osztrák—Magyar Bank Budapesti Főintézete, vagy a Magyar Központi Állampénztár a PK girószámlájára megfelelő összegeket utalt át.

27 Emellett a bankosztály rendelkezésére álltak a szocializált vállalatok befizetései is. A vidéki tanácsszervek pénzszükségletét nem a PK, hanem általában az Osztrák—Magyar Bank vidéki fiókintézetei és a helyi állampénztárak elégítették ki. 4. A pénzintézetek köztulajdonba vételével kapcsolatos feladatok A Forradalmi Kormányzótanács 1919. március 26-án elrendelte a pénzintézetek szocializálásának a bevezetését.

28 A rendelét felhatalmazása alapján a Pénzügyi Népbiztosság először 30 budapesti bank és takarékpénztár, valamint 3 földhitel intézet köztulajdonba vételére adott utasítást. Majd később a szocializálást fokozatosan kiterjesztette a többi budapesti és vidéki pénzintézetre is. A pénzintézetek államosítása során a Forradalmi Kormányzótanács és a Pénzügyi Népbiztosság a tanácshatalom eredményeinek megvédése érdekében több fontos rendeletet adott ki, melyeknek végrehajtásában a PK is szerepet kapott. Többek között a pénzügyi népbiztos rendelete alapján a szocializált pénzintézetek kötelesek voltak készpénzkészletüket hetenkint a PK-nak jelenteni. Vidéki pénzintézetekkel szemben fennálló követelésekre is.

29 A PK jellegénél fogva alkalmas volt a köztulajdonba vett pénzintézetek működésének irányítására és ellenőrzésére is. A pénzügyi népbiztos azonban más megoldással kísérletezett és a pénzintézetek legfőbb irányítására április 4-én megszervezte a Pénzintézetek Direktóriumát, mely Lengyel Gyula népbiztos vezetése alatt Gyulay József, Havas Géza, Mihók Ottó és dr. Nyáry Jenő tagokból állt. Közülük hárman a PK dolgozóinak a sorából kerültek ki.

30 A Pénzintézetek Direktóriumának a hatáskörébe kisebb összegű bankbetétek zár alóli mentesítése, a különböző pénzügyi rendelkezések értelmezése, a pénzügyi népbiztos utasításainak közvetítése és a pénzintézeteket érintő rendeletek tervezetének a kidolgozása tartozott. Bár a Pénzintézetek Direktóriumában a PK jelentős képviselethez jutott, az intézet vezető szervei a direktórium felszámolására akciót indítottak, mely június végén sikerrel járt.

31 a Pénzintézetek Direktóriumát megszüntették és hatáskörének egy részét a PK-ra ruházták át. A pénzintézetek köztulajdonba vétele után a PK feladata lett a pénzintézetek 28 OL L3—4/2—

XIII. Á PK bankosztályának pénzforgalmáról csak a jún. 30—júl. 5, júl. 7—12, júl. 13—19. és a júl. 21—26. heti kimutatások maradtak meg. 27 OL L 1—5080, 5671, 6094, 6214/1919. 28 Forradalmi Kormányzótanács XII. sz. rend. Tanácsköztársasági Törvénytár I. füz. 21. o. 29 PN Pénzint. Közi. 3. sz. 1919. ápr. 26. 30 Uo. 2. sz. 1919. ápr. 14. A Pénzintézetek Direktóriuma a Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület székházában (V. Deák Ferenc u. 5. sz.) működött. 31 OL Z 92—11—1. cs.: Fegyelmi biz. ir.