Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Borosy András: The American Archivist, Vol. 30–31. (1967–1968) / 393–396. o.

Folyóiratszemle 393 sen bonyolult, megoldása nem megy máról-holnapra. A kérdés komplex megoldásával a nemrég létesített Irattani és Levéltárügyi Tudományos Kutatóintézet (orosz rövidítése: VNIIDAD) foglalkozik, a gyakorlati megoldáshoz ez a cikk kíván segítséget nyújtani. A cikk az alábbi főbb feladatokat jelöli meg: azoknak a szerveknek és fondjaiknak megállapítása, ahol ilyen duplikátumok lehetnek; az iratok tartalmi és formai elemzése, hogy megállapíthassuk a megegyezés fokát, az irat szerepének és jelentőségének meghatározása. Meg kell állapítani azt, hogy hány példányban és hogy hol (mely levéltárban) őrizzük meg az iratot; — V. A. KUTYEJNYIKOVA az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság Központi Állami Levéltára tájékoztató apparátusáról szólva ismerteti az apparátus egységes rendszerét meghatározó szkémát (mint levéltári segédletet). Megtudjuk, hogy a levéltárnak van fondjegyzéke, növedéki naplója, fond-,,aktája", szerv-katalógusa (vagyis az irattermelő szervek kartonjai), és leltára. Különféle tematikai kartonokat és újabban katalógust is készítenek. — M. A. BEKLEMISEVA a nehezen kibetűzhető (vagyis elhalványodott) szövegek olvashatóvá tételére irányuló munka eredményeit ismerteti. Főleg infravörös színnel való megvilágítás, valamint kékkel megvilágított iratoknak vörös színszűrőn keresztül történő fényképezése hozott jó eredményeket. —• LEÓN CHAIN a Lengyel Népköztársaság állami levéltárainak főigazgatója a lengyel levéltárak ötvenéves működéséről, GABRIELA CECHOVA a csehszlovák levéltári folyóiratokról számol be. — Nr. 5.: M. O. DZSANGALIN a Kazah Szovjetköztársaság levéltárügyének történetéről és szervezetéről ír. Ma a köztársaságban egy központi, 16 területi és 32 fióklevéltár működik. — JE. N. JEVSZEJEV a levéltárügy kiépítése az omszki kormányzóságban (1919—1926) címen az e^yik legrégebbi szibériai levéltár történetét adja. — A forrásközlemények rovatában a következő tárgykörökre vonatkozó iratokat publikálnak: a Komszomol és a Vörös Hadsereg 1919—1930 közt, Leninnek címzett levelek 1920—1923-ból, a Rettegett Iván cár által kibocsátott földreform-rendelet, az 1682. évi moszkvai felkelés, Moszkva 1785-ben. — I. V. SZUBBOTYINA a mezőgazdasági szervek iratanyagának levéltári begyűjtéséről értekezik a Rosztovi Területi Levéltár tapasztalatai alapján. — M. V. KISZELJOVA az állami levéltárak „rövid fond-tájékoztatói" készítésére ad tanácsokat. Ilyen segédletet olyan fond-komplexumok esetében célszerű készíteni, amelyek rendeltetés, tevékenységi kör, alárendeltség stb. szempontjából egymással szoros kapcsolatban álló szervek tevékenysége során jöttek létre. — Ebben a számban is, a többihez hasonlóan több kisebb közlemény olvasható az írásbeli ügyintézés problémaköréből. — Részletes recenziót olvasbatunk a szovjet—magyar közös kiadásban megjelent kétkötetes forrásközleményről, amely a magyar internacionalistáknak a Nagy Októberi Forradalomban és a Szovjetunió polgárháborújában játszott szerepét világítja meg. — Nr. 6.: Sz. O. SCHMIDT „A szovjet történész és a levéltár" címen elmondja, hogy mit kíván a levéltárostól a történész. Tökéletes és jól áttekinthető tájékoztató apparátust mindenekelőtt, de kell a levéltáros tanácsa is, aki jó ha aktívan részt vesz a kutatók tájékoztatásában. Ugyanakkor a levéltárosok sem nélkülözhetik a levéltárukat jól ismerő történész-kutatók véleményét levéltári kérdésekben. — K. Sz. KUZNYECOVA a forráspublikációkról mint a társadalomtudományok forrástani bázisairól ír. — A. I. AZAROV és N. V. KAMENSZKAJA Belorusszia állami levéltárai és a történettudomány címen a nevezett köztársaságban megjelent, levéltári kutatáson alapuló történettudományi munkákat mutatják be. — A. Sz. MALYITYIKOV az Irattani és Levéltári Tudományos Kutatóintézet (orosz rövidítése: VNIIDAD) módszertani osztályának munkáját ismerteti. Az intézetben a következő szekciók működnek: ,,az "ügyvitel egységes állami rendszere, „levéltártudomány, gazdasági kutatás és tájékoztató-kutató rendszerek", „archeográfia", ,,a dokumentumanyag őrzésének normatívái és technikai feltételei". Valamennyi szekcióban 20—25 munkatárs dolgozik. Az intézet munkájában (főleg megbeszéléseken való részvételükkel) feladatot kapnak más hivatalok, szervek munkatársai is, így a Levéltári Főigazgatóság, a központi levéltárak, a Történettudományi Intézet, Szabványügyi Hivatal stb. vezető dolgozói. — V. A. KONDRATJEV a moszkvai forradalmi katonai bizottság fondjának rekonstruálásáról számol be. — Sz. A. KLEPIKOV a 13—16. századi keltezetlen kéziratok és nyomtatott könyvek lapjain látható vízjelek segítségülhívásáról szól a dátum megállapításában. — A forrásközlemények a következő tárgykörökre vonatkoznak : a hadsereg és az Októberi Forradalom, az 1606. évi Bolotnyikov féle felkelés. — A rövidebb közlemények közt találunk egy cikket az Orosz Szövetségi Szovjetköztársaság állami hivatalai történetét tárgyaló segédletről és az ügyvitel racionalizálása végett összehívott ankétről. Bélay Vilmos THE AMERICAN ARCHIVIST. Vol. 30. (1967). No. L: A szám bevezető cikke DOLORES С. RENZE a Society of American Archivists harmincadik évi gyűlésén elhangzott elnöki beszéde a levéltárosi hivatás kérdéseiről, különös tekintettel a levéltáros vezető feladataira és társadalomformáló szerepére. GERALD T. WHITE a „business history" forrásanyagáról írt tanulmányt. A „business history" az amerikai történettudomány új ága: 1927-ben alakul meg első tanszéke, s ma 50 egyetemen és kollégiumban folynak ilyenirányú kutatások. A „business history" művelőjének mun-