Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bekény István: Revista Arhivelor, Anul X–XI. (1967–1968) / 383–385. o.

384 Folyóiratszemle a marosvásárhelyi levéltárban őrzött 179 fm terjedelmű iratai az 1533—1876. évkorból származnak. — N. I. Мосюш Braila város 600 éves történetét foglalja össze tanulmányában. — S. GOLDENBERG és S. BELU a brassói posztógyártás XVI. sz.-i történetét ismerteti újonnan feltárt iratok alapján, — C. ISTRATI néhány, feltehetőleg a XVI. sz.-ban Moldvából Erdélybe szállított dokumentumról tudósító feljegyzést közöl, — D. AVRIGEANU pedig egy Szeben-környéki falu (Mândra) alapítására vonatkozó újabb adatokat tesz közzé. A községet Szentpáli Ferenc királybíró alapította — román jobbágyokkal kötött szerződés útján — a „nyolc forintos hegy" elnevezésű birtokán. — I. CORFUS á Regulamentul Organic település-szabályozási intézkedéseit és azok havasalföldi megvalósulását ismerteti, — E. WETZLER C. Diaconovici-Loga (1770—1850) haladó szellemű tudós életére és a bánáti román művelődésügy érdekében kifejtett tevékenységére vonatkozó dokumentumokra, — C. BUSE С Conachi költőnek egy 1825-ben írt politikai tárgyú kéziratára, — C. GONCEAIRU a XIX. sz.-i Putna megyei olajkitermelésre vonatkozó újabb dokumentumokra hívja fel a kutató figyelmét, — M. APOSTOL, és FL. DUMITRICA a havasalföldi petróleum-feldolgozás kezdeteire közöl újabban feltárt adatokat,—T. MATEEScu az 1882—1883. évi telekkönyvezési iratokban említett régi dobrudzsai településekről emlékezik meg. — GH. I. IoNiTÄ a Frontul Plugarilor működésére vonatkozó dokumentumokat ismertet. — „A levélári munkákról" c. rovatban M. SOVEJA a központi történeti levéltár gyarapodásairól számol be. — A levéltárak érdekében munkálkodó személyiségekről szólva I. Rusu Virgil Sotropa (1867—1954) akadémikus érdemeit méltatja. — ,,A külföldi levéltárak" rovatban T. Mot a bécsi hadilevéltárban található román vonatkozású iratokról nyújt áttekintést, — S. RACoviCEANUés V. COSTAKE az Egyesült Államok romániai konzulátusának 1858—1906. évi jelentéseit ismerteti az azokról készült mikrofilmek alapján. — A fondismertetések között I. D. Suciu, L. DEMÉNYOS E. GLÜCK a Vukovics levéltár a román akadémia könyvtárában, a kolozsvári egyetemi könyvtárban, a temesvári állami levéltárban, a temesvári román metropóliai levéltárban, az aradi állami levéltárban és múzeumban és végül magánlevéltárakban (Iovitiu-gyűjtemény) szétszórt iratai alapján kísérli meg a Vukovics-fond rekonstrukcióját, — I. ADAM pedig Justh Gyula irathagyatékát ismerteti. Ezt a 1,60 fm terjedelmű és az 1780—1928 évkort felölelő fondot az aradi levéltár vette át, de jelenleg a Levéltári Főigazgatóság őrzi. Az iratok közt található Kun Béla politikai tevékenységére és a Függetlenségi Párttal való kapcsolatára vonatkozó néhány irat is. —-A „Dokumentumok" rovatban G. IRIMESCU és FI. POPOvici a bukovinai erdőmunkások 1929—1933. évi sztrájkmozgalmára vonatkozó dokumentumokat ismertet, — F. SONTAG Tudor Vladimirescu forradalmi mozgalmának erdélyi visszhangjára vonatkozó iratokat mutat be, — V. TURDEAN az erdélyi hatóságok által 1852-ben, a kommunista eszmék terjedésének megakadályozása érdekében kiadott intézkedéseket közli, — A. SLIVÄT és M. TUDORICÄ az 1883 októberében a Monarchia és Románia között létrejött barátsági és kölcsönös segítségnyújtási titkos szerződés szövegét teszi közzé. — GH. UNGUREANU a birtokperek iratai között található régi oklevelekre és oklevélmásolatokra hívja fel a figyelmet, — V. STÄNICÄ és V. TAMÁS három, eddig ismeretlen szláv oklevél (a moldvai fejedelmi kancellária 1574, továbbá a havasalföldi fejedelmi kancellária 1612. és 1620. évi birtokadományozást megerősítő oklevelei) szövegét és fordítását közli, —M. STIRBAN Pavel Dan (1907—1939) novellista életére vonatkozó iratokat tesz közzé. -Amil XI. (1968). No. 1. : A. SACERDOJEANU tanulmánya a paleográfia és különösen a román paleográfia igen sokrétű és szerteágazó kérdéseit veszi számba, értékes segítséget nyújtva az olvasónak a problémák közötti biztos eligazodáshoz. — G. D. ISCRU az Erdélyből Havasalföldre kivándorolt és ott letelepült románok ügyével foglalkozó és 1776-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal 1831-ig, a Regulamentul Organic bevezetéséig működött intézmény (inspravnicatul de „Ungureni") történetét ismerteti. — M. REGLEANU AZ iktatás bevezetése a havasalföldi intézményeknél с tanulmányában azokat az intézkedéseket ismerteti, melyeket a regisztratura-rendszernek a közigazgatási és igazságszolgáltatási szerveknél 1831. július 1-vel történő bevezetése érdekében a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium annak idején kiadott. — M. FÄNESCU a megyei lajstromokat (condici judetene) ismerteti és azok forrásértékét méltatja. A szórványosan már a XVI. sz. óta előforduló megyei lajstromok vezetését az igazságszolgáltatásnak 1775-ben történt átszervezése során tették általánosan kötelezővé a Havasalföldön. A lajstromokban a megye igazgatására vonatkozó minden általános jellegű határozatot és jelentősebb cselekményt — ideértve az ingatlanügyeket is — fel kellett jegyezni. A megyei lajstromok vezetése a modern, dossziés-rendszerü ügyintézésre való áttéréssel 1831—1832-ben szűnt meg. — Ec. NEGRUTÏ-MUNTEANU a polgári és katonai közigazgatási kisegítő teendők ellátása fejében egyes pénzbeli szolgáltatások alól mentesített parasztok kérdésével foglalkozik és a XVIII. sz. végéről és a XIX. sz. első évtizedeiről származó moldvai statisztikai összeállítások segítségével ezek létszámának alakulását igyekszik nyomon követni. Megállapítása szerint a vizsgált időszakban a polgári kisegítő személyzet létszáma csökkent, míg a katonai létszám jelentős mértékben megnövekedett. — D. TODERICIU egy Szeben város levéltárában őrzött, eddig tévesen nyilvántartott kéziratról közli, hogy az nem egyéb, mint tűzijátékokról 1400 körül írt könyv és ezzel egy kötetbe kötve a szebeni Konrád Haasnak a rakétákról — egyebek közt többlépcsős rakétákról — a XVI.