Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bekény István: Revista Arhivelor, Anul X–XI. (1967–1968) / 383–385. o.
Folyóiratszemle 383 történő neveléséről értekezik. — UGO NICOLINI hosszabb cikkben ismerteti Pietro Torelli jogtörténész életét és tevékenységét. —• A továbbiakban rövidebb közleményeket találhat az olvasó a következő témákra vonatkozólag : a savonai levéltárak és azoknak leltárai, a padovai papság az osztrák uralom időszakában, a kriminalisztika és a levéltárak (vagyis milyen segítséget tudnak a levéltárak nyújtani a bűnüldöző szerveknek), és az 1968. évi madridi nemzetközi levéltáros kongresszus. Minden kötetben találhat az olvasó recenziókat is, túlnyomórészt olasz archivisztikai művekről, de akad néhány külföldi szakfolyóirat, illetve tanulmány az ismertetett művek közt, E kötetben elsősorban francia, spanyol és lengyel művek ismertetéseivel találkozhatunk. Bélay Vilmos REVISTA ARHIVELOR. Anul X. (1967). No. L: I. MARCUS és V. ARMTMIA az 1957-ben, majd 1961-ben és 1964—65-ben kiadott levéltári munkautasítások létrejöttének körülményeit, az utasítások tartalmát és az azok alkalmazása során elért eredményeket elemzi. Miután a Nagy Nemzetgyűlés és a minisztertanács 1957-ben megvetette az állami levéltári fond jogi alapjait, a Levéltári Igazgatóság munkautasítást adott ki 1957-ben az állami hatóságok és intézmények, a szocialista gazdasági szervek és a népi testületek irattárainak megszervezéséről és működéséről, 1961-ben e szervek iratainak selejtezéséről, majd 1964—1965-ben az állami levéltári fond iratainak nyilvántartásáról, továbbá az állami levéltárakban őrzött iratok rendezéséről, leltározásáról, selejtezéséről, használatáról és végül a segédletek és a forrásközlések összeállításáról és publikálásáról. — A. SACERDOTEANU egy történeti tanulmány összeállításának módszereit ismerteti. A példa Costesti Valceamegyei község monográfiája. A munka összeállításának fázisa a tanulmány szerint: a) az előzetes terv összeállítása, b) adatgyűjtés a könyvtárakban, levéltárakban és a helyszínen (visszaemlékezések gyűjtése), c) a végleges terv összeállítása és végül d) a tanulmány szövegének megfogalmazása. — S. JAKÓ a Timotei Cipariu könyvtárában talált középkori latin kódexeket mutatja be, Timotei Cipariu (1805—1887) „a román tudományos nyelvészet atyja" a túlzott latinista nyelvújítás kései harcosa volt. Könyveit jelenleg az Akadémia kolozsvári könyvtára őrzi. A könyvei közt található középkori kódexek latin klasszikusok (elsősorban Cicero) és humanisták (Boccaccio stb.) műveit tartalmazzák. — M. STURDZA-SÄUCESTI, és N. NISTOR a havasalföldi bojároknak egy 1507. évi okmányon látható pecsétjeit elemezve több genealógiai jellegű megállapításon kívül az erdélyi és havasalföldi nemesek között fennállott szoros kapcsolatokat is kimutatja. — P. PALIU A. D. Ghica fejedelem könyvtárának katalógusát, — N. CAMARIANO pedig a hetairisták egy 1821-ben nyomtatott és a Balkán népeihez intézett kiáltványát ismerteti. — N. CIACHIR és G. MAKSUTOVICI újonnan feltárt dokumentumok alapján mutatja be az albán kulturális mozgalom körülményeit Romániában a XIX. sz. végén és a XX. sz. elején; — A „Vélemények" (Hozzászólások) c. rovatban M. TUDORICA és M. DOGARU a központi történeti levéltár feudalizmuskori iratanyagának állagellenőrzése során szerzett tapasztalatokat foglalja össze. — A „Fondok és gyűjtemények ismertetése" с alatt P. TEODORU, M. TRITEANU és L. URSUTIU a Román Szocialista Köztársaság Akadémiája kolozsvári fiókjának levéltárát, M. REGLEANU az 1864—1866 között működött államtanács működését és levéltári fondját mutatja be, GH. BALICA Iaçi városnak az 1832—1949 éveket felölelő fondjáról nyújt áttekintést. GL. STAN a galaci munkaügyi felügyelőség levéltári fondját, I. SABÄU és C. OSZÓCZKI pedig a nagybányai bányafelügyelőség és bányaigazgatóság történetét és levéltári anyagát ismerteti. — A „Dokumentumok" rovatban A. DECEI a vatikáni levéltár 88 dokumentumát közli, melyek új megvilágításba helyezik Mihály vajda 1595. évi hadjáratának körülményeit és hatását, majd az 1907. évi parasztfelkelés újabban feltárt húsz dokumentumának szövege után GH. UNGUREANU a párizsi és a brüsszeli levéltárakban őrzött és a parasztfelkelésre vonatkozó néhány iratot közöl, I. BURLACU pedig az egyik vadászezred parancsnokának az 1917. évi hadjárat eseményeiről készült emlékiratát teszi közzé. — „Magánlevéltáraink anyagából" cím alatt ST. S. GOROVEI a 1877—1878. évi függetlenségi háború idejéből származó 25 -magánlevelet közöl, melyeket négy katonatiszt barátja írt a harcterekről Petra Gorovei (1830—1889) írónak. A levelek a család levéltárában találhatók. — A Levéltári krónikában Ем. POSTÄRITÄ és M. FÄNESCU az Arhivele Statului 1966. évi 1500 kutatót mintegy 46 000 egységnyi anyaggal kiszolgáló kutató forgalmát ismerteti, — O. STRACHTNÄ a levéltár filmtárának 10. évfordulójáról emlékezik meg. M. FÄNESCU ésM. REGLEANU a varsói levéltárban folytatott kutatásairól számol be. —No. 2.: D. P. BOGDAN a vízjel kutatás mint tudományos diszciplína с tanulmányában a filigranológia nemzetköze eredményein kívül a román vízjeleknek és azok kutatásának fejlődését is vázolja. — A. SACERDOTEANU a korabeli okleveleken található méltóság sorok alapján összeállította a moldvai uralkodói tanács 1384 és 1457 közötti tagjainak névsorát. A tanulmány kitér az uralkodói tanács működésének elemzésére is. — GH, UNGURENAU a moldvai főhatóságok kancelláriájának 1800 és 1828 közötti működését ismerteti, — M. REGLEANU a havasalföldi fejedelmi kincstár 1731—1732. évi számadáskönyvét mutatja be. A. PÁL—ANTAL a marosszéki intézmények történetét és levéltári anyagát ismerteti. A szék története a XIV. századtól kísérhető figyelemmel:
