Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Rassegna degli Archivi di Stato, Anno XXVI–XXVIII. (1966–1968) / 381–383. o.

Folyóiratszemle 381 csoportosították. Hollandiát 12 körzetre osztották, s az egyes körzetekben kiadott okleveleket külön lajstromokba vezették. A kancellária szisztematikus regiszterében az Angliában és Németországban kiadott okleveleknek is volt külön mutatója. A kancellária 14 lajstromában számrendi és időrendi sorrend futott egymás mellett. A hágai Királyi Levéltárban, (mely ma az állam kezeléséi ben van, s az Állami FŐlevéltár törzsanyagát képezi) az 1336-ig kiadott oklevelekhez ma is ezt a kancellária által készített szisztematikus regisztert használják, (természetesen dátumhelyesbítésekkel és megjegyzésekkel kiegészítve) s az okleveleket e lajstrom numerusainak sorrendjében őrzik. A tanulmány végén megtaláljuk a Leideni Péter féle regisztert, és a kancellária szisztematikus regiszterét is. — R. A. D. RENTING hosszú cikkben ismerteti az új rotterdami levéltárszabályzatot. A cikk közli az új szabályzat pontos szövegét is. — I. M. -F. IJSSELING a Brabanti Levéltárosnapokról számol be. — A Tudósítások rovat közli a városi levéltárakba beszállított községi és vízügyi levéltárak felsorolását. — к Krónika rovatban külföldi levéltári szaklapok ismertetését olvashatjuk. — 3. sz.: A Holland Levéltárosok Egyesületének elnökségi közleményei az 1968. március 14-én Arnheimben tartott taggyűlésről számolnak be, — egy nekrológ E. Sabbe-ra., a Holland Levéltárosok Egyesületének is tiszteletbeli tagjára emlékezik. A cikk írója, C. WYFFELS méltatja Sabbe sokoldalú munkásságát. — G. J. TER KUILE Sybrand Johannes Fockema Andreae-xő\ emlékezik. — M. K. J. SMEETS cikke a Limburgi Állami Levéltárból távozó G. W. H. Panhuysen munkásságát méltatja. Panhuysen nevéhez nemcsak alapvető jelentőségű elméleti munka, hanem a hollandiai levéltárrendszer újjászervezésében való tevékeny részvétel, a levéltári törvények megalkotásában való segítség, valamint a limburgi levéltár energikus és dinamikus irányítása fűződik. — P. J. VAN WINTER W. J. Forsmatöl búcsúzik, aki az Észak-Brabanti Állami és Vidéki levéltár főlevéltárosa volt, 1961—1966 között társelnöke a Holland Levéltárosok Egyesületének és szerkesztője a Nederlands Archievenbladnak. — H. G. WONDAAL a Schassbergi Állami Levéltár új raktárát mutatja be, mely Közép-Európa legmodernebb ilyen célra épített létesítménye. Befogadóképessége 25 000 iratfolyóméter, s fel van szerelve ipari televízión kívül légkondicionálóval, valamint a legmodernebb biztosító berendezésekkel. — A. E. M. RiBBERiNK cikke a levéltárosság történetét vázolja fel. Boncolgatja hogyan fejlődtek a levéltárak az iratok szimpla regisztrálásától a tudományos rendezettségig, s a regisztrátor iratkezelő a levéltárosig. — W. CHR. PIETERSE a 6. Nemzetközi Levéltároskongresszusról számol be. •C. VAN DE KIEFT Európa középkori városainak autonómiájával foglalkozik. A városi autonómia középkori fejlődésének rövid áttekintése után, az észak-hollandiai városi autonómia középkori fejlődésére szűkíti tárgyát. A tanulmány első részében a forrásokat sorolja fel és értékeli. A második fejezetben az autonómia történeti fejlődését vizsgálja, míg a harmadikban a középkori városi autonómia természetét és jellegét. — A következő cikkek új levéltárépületek megnyitása alkalmából íródtak: átadták a Gelderlandi Állami Levéltár új épületét, az új utrechti levéltárépület átadása kapcsán pedig J. E. A, L. STRUICK alaprajzokkal szemléltetve bemutatja az új levéltárkomplexumot. — A következőkben egy kommentárt olvashatunk a nem sokkal előbb elhunyt, s halála alkalmából a folyóirat 1967. évi 2. számában ,,az évtized legnagyobb társadalom- és gazdaságtudósa"-ként emlegetett Carel Bloemen könyvéről: ,,A Ruhr-vidéki levéltárügy"-ről. A könyv az első Ruhr-vidéki főlevéltáros hivatalbalépésének 100. évfordulója alkalmából jelent meg. — A Krónika rovatban ismét a külföldi levéltári szakfolyóiratok ismertetését találjuk. Szalay Dénes RASSEGNA DEGLI ARCHIVI Dl STATO. Ministero delVlntemo, Direzione generale degli Archivi di Stato, Uffici Studi e Pubblicazioni, Roma. Anno XXVI. (1966). Nr. 3.: A kötet legjelentősebb közleménye az, amely beszámol az 1966 novemberi árvíz által az olasz állami és nem-állami levéltárak állományában okozott károkról. Megtudja az olvasó a cikkből, hogy mit vesztett az olasz — és hozzátehetjük — a nemzetközi tudományos világ a természeti katasztrófa következtében a firenzei, velencei, trienti és pardenonei állami levéltárak, továbbá a toscanai, venetoi és adigei tartományok nem állami levéltárainak kincseiből. A cikk elkészültekor a restaurálási munkák még folyamatban voltak, ezért a cikkíró nem tudott pontos mérleget készíteni a menthetetlenül elpusztult anyagról. — A kötet további részében beszámoló található az olasz állami levéltárak gyarapodásáról. — Anno XXVII. (1967). Nr. 1.: A kötet bevezető közleményében az állami levéltárak főigazgatója beszámol az 1966. év eredményeiről. Olaszországban — a többi kapitalista országtól eltérően — igen jelentős az állami levéltári főigazgatóság felügyeleti tevékenysége. Ez nemcsak a közületi, hanem a magánlevéltárakra és gyűjteményekre is kiterjed. A beszámoló értékeli az 1963. évi levéltári törvény által megszabott feladatok megvalósításában elért eredményeket, — RENZO DE FELICE az újabbkori iratoknak klasszifikátor segítségével történő levéltári rendezéséről számol be. — AUGUSTO PLACANICA az előző kötetben megkezdett cikke folytatásaként ismerteti a catanzaroi Cassa Sacra levéltárát. — ELIO LODOLINI a levéltárosképzésről értekezik. Kifejti azt a nézetet, hogy helyes, ha a levéltárosi pályára készülő ifjú már tanulmányai során tudja,