Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Szalay Dénes: Nederlands Archievenblad, Jg. 71–72. (1967–1968) / 379–381. o.

Folyóiratszemle 379 (amelyet az Észak-franciaországi megyei levéltár őriz) részletes történeti áttekintéssel, az anyag forrásértékének hangsúlyozásával ismerteti P. PIÉTRESSON DE SAINT-AUBIN. — A francia-svájci gazdaságtörténészek kollokviumán, Genfben megtartott előadás (VITAL CHOMEL: A háborús jövedelmek levéltára, 1914—1919) szövegét közli a folyóirat, kiemelve, hogy a háborús károkat bizonyító levéltári anyag ismertetésének analógiájára (45. sz.) az ipari fejlődést fellendítő háborúk történetének ezt a fejezetét is fel kell tárni, elsősorban az adózási iratok és egyéb pénzügyi-gazdasági dokumentumok tükrében. A referátum szerzője saját megyéjének ilyen természetű levéltári anyagát, annak éppen a háborús iratpusztulásokat hellyel-közzel pótló forrásértékét ismerteti. — A francia levéltárak főigazgatója, ANDRÉ CHAMSON az új levéltári kutatási szabályzatot publikálja, kiegészítve a levéltárigazgatóság végrehajtási intézkedésének szövegével. (Bővebb ismertetése: Levéltári Szemle 1969. 2. sz. 482—485. pp.) — A kötet végén a levéltári szakkiadványok ismertetése sorában kiemelendő a M. LE COGUIEC a közigazgatási irattárak problematikáját fejtegető művéről írott tanulmány. A Szervezési és Módszertani Központ kiadásában megjelent munka úttörőnek számít a maga nemében: első eset, hogy a közigazgatási irattárakról egy közigazgatási szakember (a Hadügyminisztérium központi adminisztrációjának volt igazgatója) számol be, mégpedig a levéltári igazgatóság teljes elismerésével, az együttműködés szellemében. — No. 63.: A kötetet VITAL CHOMEL a francia levéltárosegyesület 1968. évi közgyűlésén tartott előadásának (A francia levéltárak tudományos személyzetének problémái) nyitja: az École des Chartes és a levéltárostestület között felmerült problémákra utal és a levéltárosegyesület e tárgyban megrendezett ankétjának eredményeit összegezi. (A folyóirat e témával kapcsolatos tanulmányait összefoglaló ismertetés a Levéltári Szemle 1970. évi 1. számában jelenik meg.) — RENÉ LACOUR a Québec-i tartomány levéltárát részletesen ismertető tanulmánya a francia levéltárosok szakmai támogatását sürgeti a távoli testvér iránt. — A folyóirat ezt követően a levéltárosegyesület elnöke tollából összefoglaló jelentést publikál a francia levéltáraknak a tudományos kiadványok kérdésében tanúsított politikájáról. A témával 9 regionális értekezleten foglalkoztak: általában a hagyományos kiadványtípusok (leltárak, repertóriumok, szövegkiadások, útmutatók, kiállítási katalógusok és nevelési célzatú segédkönyvek), egyszerű formátumú, egységes szerkesztési elvekkel, mielőbb megvalósítandó publikálását óhajtják. — A Varia rovat bejelenti a Franciaország régi egyházmegyéi atlaszának megjelenését. További kiegészítő kötetek munkálatai már folynak. — A francia levéltárosok baráti és szakmai egyesülete közgyűlési beszámolójában PIERRE MARÓT az École des Chartes oktatási reformját szenvedélyes hangon ismerteti : a reform a párizsi, májusi események folyománya. — A közgyűlés második napján ANDRÉ CHAMSON, a francia levéltárak főigazgatója megnyitó beszédében külön hangsúlyt kap a májusi események kommentálása. Beszámol az országos levéltár tízéves működéséről, a levéltáros testületen belüli rugalmasabb személyzeti politikáról, az ötnapos munkahét bevezetéséről, a javuló raktárhelyzetről, a minisztériumközi átmeneti levéltár megindulásáról: 10 000 m iratanyag máris elhelyezést nyert a raktárakban és jelentős költségvetési hitel biztosítja az intézmény működését. A levéltárosképző főiskola tulajdonképpeni szakmai képzését jelentő negyedik esztendejéért a levéltári igazgatóság lesz felelős. — Ezután az 1968. évi központi kérdést vitatja meg a közgyűlés: az újkori levéltári anyag kezelését. Elvileg megegyeznek abban, hogy a főiskola nyújtotta képzés az ilyen típusú anyag kezeléséhez nem megfelelő, külön kell választani a tudós és a tisztviselő-levéltáros fogalmát, külön levéltáros-iskola szervezésének gondolatával is foglalkoznak. Az 50 éves kutatási tilalom az újkori, történeti-statisztikai feldolgozásra alkalmas anyag kutatását lehetetlenné teszi: általában ellenérzéssel szemlélik az időhatárok merev megállapítását. Az előző évi közgyűlésen felvetett javaslatok elbírálása során figyelemreméltó az az elgondolás, hogy az országos levéltárban készüljenek vidékenkénti összeállítások az illető tájegység történeti forrásairól. Az egyes megyei levéltárak költségére, az őket érdeklő országos levéltári dokumentumok mikrofilmezése megoldható volna. Az 1968. évi javaslatok sorából kiemelkedik s egyhangú elfogadásra talál az az óhaj, miszerint a levéltári igazgatóság közvetlenül a minisztertanács égisze alatt működjék. A közgyűlés az 1969. évi közgyűlés napirendjére, körkérdés alapján megvitatandó témaként a levéltári tudományos személyzet problémái kérdéscsoportot tűzi. •— A folyóirat utolsó kötetét levéltári és történeti szakmunkák ismertetése, majd függelékül a francia levéltárak leltárai, repertóriumai és útmutatói bibliográfiája (az 1968. év folyamán publikált művek szerzői katalógusa) zárja. Padányi Gulyás Gyuláné NEDERLANDS ARCHIEVENBLAD. Tijdschrift van de Vereniging van archivarissen in Nederland. Groningen. Jg. 71. (1967). 1. sz.: A szám élén tudósítás áll arról az ünnepi ülésről, amelyet 1966. október 13-án, a folyóirat fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartottak. A megnyitó beszédet F. J. DUPARC, a régészeti osztály vezetője tartotta. — A következő cikk röviden ismerteti a folyóirat történetét, s értékeli az eltelt 70 év munkáját. — Szükségessé vált a kutatók rendelkezésére bocsátani a jelenkortörténet levéltári forrásait — állapítja meg R. A. D. RENTING. Hogy