Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Szalay Dénes: Nederlands Archievenblad, Jg. 71–72. (1967–1968) / 379–381. o.

380 Folyóiratszemle milyen módon történjék ez, azt fejtegeti a cikk. Leírja a német levéltárak jelenkortörténeti gyűjteményének szerkezetét, felépítését, anyagának tárgyi csoportjait, majd beszámol a hollandiai kutatószolgálatok fejlődéséről. A levéltárakban őrzött anyagok természetét vizsgálva, vélemények és hozzászólások tükrében azt fejtegeti, hogy mi is a levéltárak lényege, létezésük célja, valóságos feladata. Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban vizsgálja a levéltárak, múzeumok és könyvtárak kapcsolatát, viszonyát. Számbaveszi azokat a Hollandiában található könyvtárakat és múzeumokat, amelyek jelentősebb levéltári anyagot is őriznek. Részletekbe menően ismerteti a holland levéltárak különleges könyv-, kézirat-, újság-, pecsét-, időszaki folyóirat, évkönyv-, térkép-, vázlat- és kép-, fénykép-, képeslevelezőlap, portré-, plakát-, híradó- és dokumentumfilm, hanglemez és hangszalag gyűjteményeit. —• H. W. VELDHUIZEN a vidéki levéltárosok és a még be nem szállított levéltárak problémájával foglalkozik. Feltétlenül szükségesnek tartja a kis vidéki (már történetivé érett) levéltárak összegyűjtését, s ameddig ez helyhiány miatt lehetetlen, addig a városi levéltárak ellenőrzése alá kell vonni őket. Leírja, hogy a vidéki levéltárak elhelyezésére Rotterdamban milyen megoldást találtak. — G. W. J. NIEUWENHUIS—VERVEEN cikke a vidéki levéltárak ismertetésének kérdésével foglalkozik. — A. J. SPIJKMAN—

VISSER beszámol a rotterdami hanglemez- és hangszalag-gyűjtemény fejlesztése irányában megtett lépésekről. — Hogyan, és milyen irányban fejlődik a jelenkortörténetírás, s miért éppen Rotterdam lett a hollandiai jelenkortörténetírásk özpontja, ezt fejtegeti P. LUCAS. — A Krónika rovatban a külföldi levéltári folyóiratokról olvashatunk. — A Tudósítások rovatban olvashatunk az 1966 májusi washingtoni rendkívüli nemzetközi levéltári kongresszusról. — 2. sz.: Az elnökség közleményeiben tudósítást olvashatunk a Holland Levéltárosok Egyesületének 1966. július 1-én, majd 1967. március 3-án Goudában tartott gyűléseiről. Az utóbbi gyűlésről szóló tudósítás után megtaláljuk az elnök, M. P. VAN BUIJTENEN megnyitóbeszédének szövegét, valamint egy felszólalóét, aki a goudai levéltár fejlesztését vázolja. Itt olvashatunk még egy beszámolót a Holland Levéltárosok Egyesületének évi gyűléséről. — A. GRAAFHUIS rövid tanulmányában a helyrajzi és történeti képgyűjtemények feldolgozásának módjait és lehetőségeit elemzi. — A Krónika rovatban a honi történetírással foglalkozó Állami Bizottság az 1962—1965 között eltelt időszakkal foglalkozó beszámolóját olvashatjuk, valamint jelentést a régi Állami Levéltár anyagának 1964. évi helyzetéről. Ismertetést olvashatunk itt az 1966-ban közzétett kiadványokról, valamint az újabb levéltári szakirodalomról. — A Tudósítások rovatban a Levéltárosok Kerekasztal konferenciájáról olvashatunk. — 3. sz. : A Holland Levéltárosok Egyesületének elnökségi közleményei közül az egyik az 1967. június 8-i gyűléséről, a másik pedig a Főlevéltárosok Központi Tanácsának rendkívüli gyűléséről számol be, amelyen az elhunyt delfti városi főlevéltárosra, dr. D. P. Oosterbaanm emlékeztek. — R. A. D. RENTING cikke az 1968. január 14-én elhunyt H. C. Hazenwinkel életét méltatja, aki szerkesztője volt a Nederlands Archievenblad-nak, valamint a Holland Levéltárosok Egyesületének elnöki tisztét töltötte be. — Rövid ismertetés következik W. J. VAN Ново KEN tollából, mely az 1962-es levéltári törvény 23. és 25. szakaszát elemzi. A 23. szakasz a levéltárakról való gondoskodást szabályozza, míg a 25. a levéltárak felügyeletének kérdésével foglalkozik. A cikk mindkét szabályzat szövegét is közli. — Ebben a számban kerül közlésre a holland levéltárak címtára, a fontosabb funkciókat betöltő tisztviselőik nevével együtt. — Az Arnheimi Állami Levéltár új épületének megnyitása alkalmából írt cikk kiemeli e levéltár országos jelentőségét, s vázolja röviden a történetét. — J. M. F. IJSEUNG a Brabanti Levéltárosnapokról számol be. — A továbbiakban rövid cikkeket találunk, melyek hely történetírással, a külföldi és hazai szaklapok és szakkönyvek, valamint a levéltári anyag tárolásának kérdéseivel foglalkoznak. — A Krónika rovatban a levéltárak évenkénti beszámolóit olvashatjuk, a gyarapodás ismertetésével. Jg. 72. (1968). 1—2. sz.: A Holland Levéltárosok Egyesületének taggyűlése a beszámoló szerint a nyugalomba vonuló Panhuysen munkásságát méltatta, különös tekintettel a Nederlands Archievenblad-ban végzett szerkesztői munkájára, valamint az 1962. évi levéltári törvény megalkotásában nyújtott segítségére. — A volt holland gyarmatok levéltári anyagának feldolgozását sürgeti M. A. P. HEILINK—ROELOFSZ, az egykori Holland Kelet-India kormányhivatalnokainak memoárjait ismertetve. — A következőkben a holland levéltárosok fizetéséről, valamint a szerzői honoráriumok fizetésének új rendszeréről olvashatunk. — J. G. KRUISHEER nagylélegzetű tanulmánya Leideni Péter regiszterével (1299) és a kancellária szisztematikus regiszterének (1336) történetével foglalkozik. Leideni Péter volt az első Hollandiában, aki lajstromot készített az oklevelekhez. Regiszterében a számok növekvő sorrendben következnek, s minden szám mellett az annak megfelelő oklevél rövid tartalmát is megtaláljuk. 1316-ig két másolata született ennek a regiszternek. Az első pontosan megegyezik az eredetivel, a másodikban azonban az oklevelek sorrendjét már kiadásuk kelte határozza meg. Ebből a két másolatból készült 1316 és 1336 között a kettős regiszter, amelyben egymás mellett találjuk az oklevelek növekvő számsorrendi és időrendi felsorolását. 1336-ban kezdődik azután az oklevelek szisztematikus regisztrációja a kancellárián. Ekkorra már elkészítették (visszamenőleg is) az oklevelek szisztematikus regiszterét is, melyben az okleveleket a kiadás helye szerint