Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Jenei Károly: A Pénzintézeti Központ szerepe a Magyar Tanácsköztársaság bankrendszerében / 37–55. o.

TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ A PÉNZINTÉZETI KÖZPONT SZEREPE A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG BANKRENDSZERÉBEN 1. Az intézet ügyköre és tevékenysége a Tanácsköztársaság előtt A Pénzintézeti Központ (PK) a magyar- és horvátországi pénzintézetek, valamint a Pénzügyminisztérium részvételével 1916. június 1-én szövetkezeti formában alakulmeg. Az intézet a Tanácsköztársaság kikiáltásakor így alig hároméves múltra tekintt hetett vissza.* A PK megalakulását szenvedélyes viták előzték meg. A pénzügyminiszternek az intézet megszervezésére vonatkozó törvényjavaslatát a parlamentben az ellenzék hevesen támadta. Mind a parlamenti ellenzék, mind a pénzintézetek vezetői a hitelszervezet államosításának tekintették a kormány javaslatát. A pénzügyminiszter az ellenállás leszerelésére ezért a PK működési formájául a szövetkezetet választotta, hogy a pénzintézetek bevonásával valósítsa meg a hitelszervezet állami ellenőrzését. A kompromisszumos megoldás következtében a PK elsőrendű feladata lett, hogy pénzügyi nehézségekkel küzdő tagjainak hitelt nyújtson, amikor a rendes hitelforrások valamely okból nem álltak rendelkezésre. De ugyanilyen fontos feladatának szánták az intézet alapítói, hogy a válságos pénzügyi helyzetbe került pénzintézetek szanálásában, esetleg fúziók előkészítésében, vagy elkerülhetetlen esetben azok felszámolásában közreműködjön. Továbbá a pénzpiac egészséges fejlődése érdekében a pénzintézetek üzlet- és ügyvitelét figyelemmel kísérje és ilyen szempontból a tagintézeteknél könyvvizsgálatokat végezzen. Gyakorlatilag a PK revizori vizsgálatai a vezető pénzintézetekre nem terjedtek ki. A PK rendeltetéséből következett, hogy magánfeleknek hitelt nem folyósíthatott. Iparvállalatok alapításával, finanszírozásával, érdekeltségek vállalásával, ingatlanvásárlásokkal, parcellázásokkal és betétek iparszerű gyümölcsöztetésével nem foglalkozhatott. Altruista intézmény lévén ezért üzletágai nem voltak jövedelmezőek, sőt esetenkint azok az intézetnek számottevő költségterhet jelentettek. A PK anyagi bázisát üzletrésztőkéje képviselte, mely „A" és „B" sorozatú üzletrészekből állt. A pénzügyminiszter az 1916. évi XIV. t. с 1. §-ának felhatalmazása alapján 25 CGO db „B" sorozatú üzletrészt vett át az államkincstár részére ICO millió К értékben. Ezenkívül a veszteségi tartalékalapra 25 millió K-t bocsátott a PK rendelkezésére. Az 1318 pénzintézeti tag 8725 db „A" sorozatú üzletrészt 1 A Pénzintézeti Központ alapítását Teleszky János pénzügyminiszter kezdeményezte, aki az erre vonatkozó törvényjavaslatot 1915. április 19-én nyújtotta be a képviselőháznak. Teleszky indokolása szerint azért volt szükség az intézet létrehozására, hogy a pénzintézetek kellő tekintéllyel bíró és megfelelő tőkeerő felett rendelkező önkormányzati szervvel bírjanak. De lehetett-te önkormányzati szervről beszélni a PK esetében, ahol a kormányzat üzletrésztőkéjének nagysága következtében döntő befolyással rendelkezett.