Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - FORRÁSKÖZLÉS - Sashegyi Oszkár: Bányapolgárok a forradalomban : az 1848. évi országos bányászati értekezlet jegyzőkönyve / 325–352. o.

Bányapolgárok a forradalomban 331 A kőszénbányapolgárok számára viszont biztosítani kívánja, hogy a felállítandó bányajelzáloghitelbanknál annyi támogatást kapjanak, amennyire bányájuk üzeméhez szükségük van. Másnap, 17-én tartotta a közgyűlés második ülését. Ezen elfogadták a választmány javaslatait és kifejezést adtak annak a reményüknek, hogy azokat a kormány is elismeri, „s hogy a kormány az állodalmi bányászati vállalatoknak oly túlnyomóságot, mely a magánipart előhaladásában s gyümölcsözésében károsan akadályozhatná, tulajdonítani nem fog, sőt utóbbit minden kitelhető alkotmányos úton elősegítendi." A közgyűlés — a választmányi javaslattól eltérően — három szakosztályt küldött ki, egyet az olvasztás és az egyletek, egyet a törvényszékek, a bányavám és a bányamunkások, s végül egyet a bányászati tudományos iparegylet tárgyában. Helyi sérelmekkel a közgyűlés nem kívánván foglalkozni úgy döntött, hogy azokat az illető küldöttek nyújtsák be, s a közgyűlés majd jegyzőkönyvéhez mellékelve terjeszti azokat a pénzügyminiszter elé. A vasbánya- és vasgyártulajdonosok sérelmeit, valamint a kőszénbánya6irtokosok jegyzőkönyvét a közgyűlés „minden észrevétel nélkül" terjesztette a pénzügyminiszter elé azzal az indokolással, hogy „a közgyűlés nem tartja magát felhívottnak egyes sérelmek s kívánatok bírálatába bocsátkozni". Ezzel lényegében kimondta a közgyűlés, hogy a tagok többsége egyes sérelmekkel és kívánatokkal — legfőképpen bizonyára a szénbányászat felszabadítására irányuló javaslatokkal — nem értett egyet. Trangous — a közgyűlés kérelmére — ezen az ülésen tett ígéretet arra, hogy a jegyzőkönyvet és mellékleteit a minisztérium magyar és német nyelven kinyomatja és a nyomtatványokat megfelelő példányszámban elküldi a bányakerületekbe. Ugyanezen a napon, 17-én Kossuth levélben közölte Trangoussal, hogy az értekezleten betegsége miatt nem vehet részt.

15 Ebben a levelében megígéri, hogy a bányászat felvirágoztatására, a panaszok haladéktalan orvoslására, a méltányos kívánságok teljesítésére mindent meg fog tenni, s mihelyt lehet, személyesen meglátogatja a bányavidékeket, hogy a bányászati viszonyokról kellőképpen tájékozódjék. Egyben azt is körvonalazta Trangous számára, mely fő kérdéskörökre nézve vár az értekezlettől tájékoztatást. E kérdésköröket Kossuth levelében így jelölte meg: „1. Mik azok a közigazgatási javítások, melyek a consultativus rendszer helyébe felállítandó egyéni felelősség alapján a statusbányászat körében általam behozandók? 2. Mik azon sérelmek, melyeknek orvoslása, és kívánatok, melyeknek teljesítése a magánbányászok irányában miniszteri hatóságom útján célszerűen teljesíthetők; mik viszont oly neműek, melyek törvényhozási intézkedést kívánnak?" A fentiekből úgy tűnik, Kossuth ekkor még nem tudta, hogy az értekezleten az állami bányászat kérdései elváltak a bányapolgárokat érdeklő kérdésektől, vagyis hogy az értekezlet a bányatársulati képviselők közgyűléseként működött. Trangous minden bizonnyal külön is tárgyalt a bányakerületek vezetőivel, s azok a magukkal hozott kimutatások alaján e hivatali jellegű tárgyalásokon téjékoztatták őt a bányakerületek állapotáról, a kincstári bányászat helyzetéről és készleteiről. Kossuth ebben a levelében egy a bányapolgárok számára nagy jelentőségű elvi nyilatkozatot is tett. Leszögezte, hogy a maga részéről azt az elvet kívánja felállítani, „hogy a kincstári bányászat a magán bányaipar irányában nem egy túlnyomólag hatalmas vetélytárs, hanem őszintén pártoló és segélyező intézet szerepét vigye." Figyelmeztet még a munkások sorsának javítására is, „a közrend és nyugalom érdekében". • A közgyűlés által kiküldött szakosztályok másnap, 18-án ültek össze. A bányaszékek, a bányavám és a bányamunkások kérdéseivel foglalkozó szakosztály (amelynek Nándory József pénzügyminisztériumi tanácsos, régi, kiváló kincstári bányászati szakember volt az elnöke, és tagjai között ott találjuk Szentkirályi Zsigmondot is) a maga operátumával még aznap el is készült. A szakosztály Trangoustól értesült Kossuth levelének tartalmáról, — s érthető módon — örömmel üdvözölte az abban foglalt elvi deklarációt. A törvényszékek ügyében a szakosztály úgy vélte, hogy bizonyos változtatások országgyűlésen kívül is végrehajthatók. A bányabíráskodás ellátását kincstári bányatisztek által „törvénytelen rendeletek okozta visszaélésnek" tekintette, s ezen az alapon vélte a bíráskodásnak a kincstári bányák kezelésétől való elválasztását megoldhatónak. Közigazgatási úton szabályozhatónak minősítette a bányatörvényszékek hatáskörét is, amit az áprilisi törvényeknek megfelelően kell átalakítani, vagyis a bányászszemélyek személyi és polgári ügyeit a helyhatóságokhoz kell utalni. A bányavám kérdését is — ideiglenesen — rendezhetőnek vélte a szakosztály közigazgatási úton. Addig is, amíg a bányaipar jövedelmi adózását törvényhozásilag szabályozzák, a kormány 15 A levél szövegét lásd Sinkovics i. m. 149. 1. A jegyzőkönyvbe a levélnek csak azok a r ; ; kerültek, amelyeket Trangous a közgyűlés 19-i ülésén felolvasott.