Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - Borsa Iván: A levéltári szintek kérdéséhez / 21–35. o.

A levéltári szintek kérdéséhez 33 4. Középső szintek. (Hiányozhatnak.) Í5. ÜGYIRAT. (Gyelo, file unit, Aktenband-Aktenbündel.) Alsó régió j 6. Ügyirat-darab. (Hiányozhat.) 1.7. EGYES IRAT. (Dokument, piece, Schriftenstück.) Úgy gondolom, hogy a levéltári szinteknek ily módon történő rögzítése alkalmas a szintek tekintetében jelenleg észlelhető bizonytalanságok kiküszöbölésére, továbbá segítségükkel félreérthetetlenebbül lehetne megfogalmazni — a jelenlegi gyakorlattól eltérően — a középszintű rendezettség és a középszintű segédlettel való ellátottság kritériumait. A rendezettségnek 3 fokozatát kellene megkülönböztetni. 1. Fondszintű rendezés, 2. Ügyiratszintű rendezés (ez lehetne a középszint), 3. Egyes iratok szintjéig lemenő rendezés, amely a teljes rendezettséget biztosítja. Természetesen a rendszerezési munka során a fenti fokozatok között közbeeső fokozatok is adódnának szép számmal, amelyeket különböző elnevezésekkel lehetne ellátni (állag, sorozat, kútfő, tétel stb.), de a levéltári rendezettség, a levéltári tervezési statisztika szempontjából ezek nem volnának figyelembe veendők. Ily módon volna fondszinten, ügyiratszinten (középszinten) és az egyes iratok szintjén rendezett levéltári anyag. A segédletkészítés tekintetében a helyzet nem ilyen egyszerű. Segédleteink — gondolok elsősorban a Levéltári leltárak sorozatban megjelent kötetekre — tulajdonképpen a fondszint és az ügyiratszint között mozognak, s ez a jövőben sem várható másképpen. Kivételek az Országos Levéltár Z szekciójának (gazdasági levéltár) repertóriumai, amelyek ügyiratszinten készültek. Ha a rendezettséget az ügyiratszintnél neveztük középszintűnek, akkor a középszintű segédletnek is csak azt tekinthetjük, amely ügyiratig lemenőén ad számot a levéltári anyagról. Ily módon középszintű segédletnek csupán az Országos Levéltár gazdasági levéltári repertóriumai tekinthetők. Ez a megállapítás semmiképpen sem célozza a többi igen hasznos áttekintő raktári jegyzék és repertórium értékcsökkentését, hanem csak rá szeretne mutatni annak a lényeges különbségnek a gyökerére, amely az Országos Levéltár К és P, valamint Z szekciójának repertóriumai között első ránézésre megállapítható. Úgy gondolom, hogy ha a levéltári intézmény — fond — ügyirat — egyes irat négyes pillérét levéltárosaink elfogadják és a különböző levéltári munkáknál ezeket nem tévesztik szem elől, úgy a rendezés, segédletkészítés és jelzetelés napirenden levő módszertani kérdéseiben is hamarabb és könnyebben fogják a kitűzött célt elérni.* Borsa Iván * Folyóiratunk örömmel fogad és közöl minden olyan tanulmányt és cikket, amely levéltártani kérdésekkel foglalkozik, hiszen fő rendeltetésének a levéltártan, közelebbről a magyar levéltártan fejlesztését tekinti. Közli az ilyen tárgyú írásokat abban az esetben is, ha a szerkesztőség a bennük foglalt megállapításokkal nem mindenben ért egyet. Az ilyen közleményekhez azonban mások hozzászólását is kívánatosnak tartja, hogy a vitatható kérdésekről vita alakuljon ki, ami — ha lehetséges — közös álláspont kikristályosodásához vezessen, vagy legalábbis hozzájáruljon. A döntés jogát természetesen nem igényű folyóiratunk, ez már nem a tudományos orgánumok, hanem — ha egyáltalában szükséges — a levéltári hatóságok dolga. Örömmel fogadtuk és közöljük Borsa Ivánnak a levéltári szintek kérdéséről írt tanulmányát 3 Levéltári Közlemények