Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 2. - Borsa Iván: A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára I., A gyűjtemény kialakulása / 289–323. o.
A Magyar Országos Levéltár Diplomatikai Levéltára I. 299 nyába kellett kerülnie. A gyűjtemény a felállítását követő fél évszázad alatt e két fő forrásból kapta utánpótlását. A Magyar Kamara Archívumában őrzött gyűjtemények Mohács előtti anyagának kiemelése — a jelek szerint — elsődlegesen az előkészítő munkák során segédletek alapján készített jegyzékek felhasználásával történt. Ennek a munkamódszernek az lett a következménye, hogy viszonylag sok olyan Mohács előtti darab, főleg másolat maradt a gyűjteményekben, amelyeknek léte a segédletek alapján nem volt megállapítható. E levéltári anyag kutatása, rendezése, kezelése során azután újra és újra kerültek elő újabb és újabb darabok. Az ismételten előkerülő új oklevelek azonban nem késztették a Diplomatikai Levéltár illetékeseit arra, hogy valamennyi számbajövő gyűjteményt darabról darabra átnézve emeljék ki az azokban még lappangó darabokat. így egyes oklevelek előkerülésével még ma is számolhatunk. 31 Rövidesen arra is rájöttek a gyűjtemény megszervezői, hogy a Magyar Kamara Archívumának más állagaiban is találhatók Mohács előtti oklevelek. Különösen az Archívumban őrzött családi levéltárak, s ezek közül is kiemelkedő mennyiségben a Nádasdy család levéltára tartalmazott okleveleket, de más gyűjteményekből is kerültek elő Mohács előtti oklevelek. 32 A Kamara Archívumán kívül az Archívum Regni további Jadulái is szolgáltattak újabb okleveleket, s az egyszer már kiemelés szempontjából érintett ladulák is adtak újabb és újabb darabokat. Egy-egy oklevél váratlanul regisztratúrákból is került elő. 33 A Diplomatikai Levéltár felállítását követő fél évszázadban azt is természetesnek vették, ha bármilyen intézkedés kapcsán új levéltári állag került az Országos Levéltár állományába, annak Mohács előtti része a Diplomatikai Levéltárba tartozik. Ez az álláspont egyaránt érvényesült a közjogi intézkedések alapján bekerült állagoknál, valamint a vásárlások és ajándékok esetében, sőt — kis eltéréssel — a letétek vonatkozásában is. Közjogi intézkedések alapján az Országos Levéltárba e fél évszázad alatt bekerült, Mohács előtti levéltári anyagot is tartalmazó egységek közül kiemelkedik a két erdélyi hiteleshely levéltára, amely az 1882. évi XXIII. törvénycikk rendelkezése alapján került az Országos Levéltárba, továbbá a Magyar Kamara Archívumának az az anyaga, amelyet az 1848-as forradalom és szabadságharc leverése után Zágrábba vittek. A Magyar Kamara Archívumának több gyűjteményéből 1850—1851-ben Kukuljevics Iván vezetésével kiválogatták a Horvátországra és Szlavóniára vonatkozó okleveles és iratanyagot, s Zágrábba vitték. 1886-ban gróf Khuen-Héderváry Károly horvát bán elrendelte a levéltári anyagnak az Országos Levéltárba való szállítását. 34 Mindkét intézkedés alapján több ezer oklevéllel gyarapodott a Diplomatikai Levéltár. Ez oklevelek elhelyezése nem kis gondot okozott a Levéltár illetékeseinek, s e nagy feladattal — mint a későbbiekben látni fogjuk — elég nehezen birkóztak meg. A Zágrábból visszakerült oklevelek ellenőrzése során kézbe vették azokat a fasciculusokat, amelyekből annak idején a horvát-szlavón vonatkozású anyagot kiemelték, s ez alkalommal újabb Mohács előtti darabok kerültek elő. Ezek elhelyezése csak nehezítette és nehezebben áttekinthetővé tette az elhelyezés munkáját. 31 Magyar Kamara Archívuma, Acta Paulinorum Fasc. 365. n. 17. 32 Emeltek ki okleveleket a Contractus, conventiones et transactiones (E 138), a Conscriptiones portarum (E 158), a Regesta decimarum (E 159) című gyűjteményekből. 33 Pl. Az Erdélyi kancelláriai levéltár Acta generalia с állagából a DL 33 096. sz. oklevél. 34 OL, Y 1, 1. 164/1876, 689/1886.
