Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - KRÓNIKA - Bakács István: Rappay György (1884–1969) / 193 - Borsa Iván: Fekete Nagy Antal (1900–1969) / 193–194. o.

Krónika 193 fegyelme például szolgált a fiatalabb kartársak számára, akiknek türelemmel és önzetlenül adta át szakmai ismereteit. Egy bö esztendő kellett volna még, hogy pályafutásának annyira vágyott betetőzését, a negyven éves szolgálati idő betöltését elérhesse. 1969. március 28-án reggel munkahelyére indulás előtt érte a váratlan, minden munkatársát és egész környezetét megdöbbentő halál. Sírjánál nemcsak a hozzátartozók és munkatársak álltak, hanem sokan azoknak az irattermelő szerveknek képviselői is, melyekkel annyi éven át hivatalos kapcsolatai közvetlen, személyes kapcsolattá alakultak. t Román János RAPPAY GYÖRGY 1884—1969 A Fejér megyei Seregélyesen, a Zichy család birtokán született 1884. január 31-én. Sorkatonai szolgálatának letöltése után 1909-ben került a Belügyminisztériumhoz, ahova akkor az Országos Levéltár is tartozott, s így nevezték ki 1913-ban az Országos Levéltárhoz. Az első világháborúban 51 hónapig teljesített katonai szolgálatot s amikor leszerelt, nehéz, munkás, fizikai erőt is igénybevevő esztendők következtek: az Országos Levéltár jelenlegi épületébe való költözés. Majd több mint egy évtizeden át a magyar udvari kamara iratanyagát kezelte. 1936-ban szakaltiszt, 1937-ben eléri az akkori legmagasabb altiszti fokozatot: műszaki altisztnek nevezik ki. Mint pedáns, lelkiismeretes, pontos embert ismertük, akire bonyolultabb feladatokat is lehetett bízni. Jánossy Dénes főigazgatónak a Magyar Nemzeti Múzeum elnökévé történt kinevezésekor az elnökségre osztották be. A negyvenes évek végén pedig képesítés alóli felmentést nyert s 1949-ben — mint tudományos segédtisztviselőt — a VII. fizetési osztályba sorolták. 1954 végén az Országos Levéltárnak létszámcsökkentést kellett végrehajtania: így nyugdíjazták korára és 45 évi közszolgálatára való tekintettel, de munkabírása, levéltárszeretete visszavisszahozta körünkbe ezután is, amikor csak lehetőség nyílott időszaki alkalmaztatására. Május 9-én búcsúztunk tőle a Farkasréti temetőben. Valójában mi lettünk szegényebbek egy olyan emberrel, akit hűséges, becsületes munkájával példaképül állíthattunk a fiatalabb generációk elé, s aki egy életet töltött az Országos Levéltár szolgálatában. Bakács István FEKETE NAGY ANTAL 1900—1969 Fekete Nagy Antal 1925-Ьгп a budapesti tudományegyetemen szerzett bölcsészdoktorátust. Ezt követően az 1925—-1926. tanévben mint a bécsi Collegium Hungaricum tagja a bécsi egyetemen történeti előadásokat hallgatott, egyszersmind levéltári kutatásokat is végzett. 1926. július 6-án kezdte msg levéltárosi pályafutását mint szakdíjnok a Magyar Nemzeti Múzeum levéltári osztályán, amely ekkortájt költözött át az Országos Levéltár Bécsi kapu téri épületébe. 1928 márciusában mint levéltári segédtiszt az Országos Levéltár dolgozója. Amikor 1934-ben a Múzeum levéltári osztályát egyesítették az Országos Levéltárral, a családi levéltárak vezetője lett. E levéltárak anyaga állt levéltári működésének középpontjában. Utolérhetetlen módon ismerte a különböző családi levéltárak jelzetrendjét, nemcsak az Országos Levéltárban, hanem a másutt őrzőitekét is. Egyes családi levéltárakkal azok rendezésén túlmenően behatóbban is foglalkozott. A Malonyay-, Petróczy-, Rudnyánszky-, Rákóczi- és Orczy-levéltárak történetét összefoglaló tanulmányaival és ismertetéseivel (segédleteivel) időt álló segítséget nyújtott a további kutatások számára. Ugyanezt kell elmondani a Petróczy-levéltár középkori okleveleinek általa készített regesztáiról is. A két világháború között, az Országos Levéltár akkori feladatának megfelelően, igen tevékeny részt vállalt a történettudomány aktuális feladataiból mind a monográfiák, mind pedig a forráspublikációk terén. Első helyen településtörténeti tanulmányairól kell szólni. Kisebb-nagyobb cikkei (A románság megtelepülése a középkorban, A település képe, Településtörténet és egyháztörténet) közül kiemelkedik a Szepesség területi és társadalmi kialakulásáról írt nagy kötete. A településtörténet volt az a tudományszak, amelyből 1937-ben a budapesti egyetem bölcsészeti karán magántanári képesítést nyert.. 13 Levéltári Közlem ínyek