Levéltári Közlemények, 40. (1969)
Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Endrényi Ferenc: Archivmitteilungen, Jg. XVII. (1967) / 185–187. o.
Folyóiratszemle 185 levéltárát ismerteti, mely egészen új és a mellékelt fénykép tanúsága szerint igen korszerű berendezésű. — DEREK CHARMAN és MICHAEL COOK igen érdekes tanulmányt közöl Kelet-Afrika levéltárairól. Az 1961-ben függetlenné vált Tanganyika korábban keveset törődött a kormányszervek iratainak megőrzésével. Az 1962-, ill. 63-ban felszabaduló Uganda és Kenya levéltárügyében viszont már a gyarmati hatóságok tettek néhány kezdeményező lépést: Ugandában már az 50-es években működött egy hivatásos levéltáros, Kenyában 1956-ban jött létre levéltári szervezet. A Kenyai Állami Levéltár a Nairobiban emelt központi (4 emeletes) kormányépület alagsorában nyert elhehelyezést. — DOREEN SLATTER Cromwell utolsó egyenesági férfi leszármazottjáról, Oliver Crornwellről ír, aki 1780 és 1811 közt a londoni Szent Tamás kórház hivatalvezetője volt. — A könyvszemle első helyen foglalkozik a Monumenta Hungáriáé Judaica (Magyar—Zsidó Okmánytár) IX. kötetével. A. SCHISCHA röviden ismerteti a sorozat történetét 1903 óta. Megemlíti a IX. kötet néhány érdekesebb oklevelét s nagy elismeréssel nyilatkozik a kötetről, az azt összeállító „zsidó és nemzsidó" tudósokról, külön is megemlítve HÁZI JENŐ nyűg. levéltárigazgató nevét. —• A többi recenziók közt az angolok mellett egy NDK-beli, egy dél-afrikai és egy a Nemzetközi Levéltári Tanács által kiadott, CHARLES KECSKEMÉTI által szerkesztett munkával találkozunk, amely a világ levéltárosképző szakiskoláit és szaktanfolyamait ismerteti: hasznos segítség a levéltárosi hivatás fejlődési irányainak megismeréséhez, gyakorlatilag az egész világ viszonylatában. Borosy András ARCHIVMITTEILLUNGEN. Zeitschrift für Theorie und Praxis des Archivwesens, Herausgegeben von der Staatlichen Archivverwaltung der DDR, Berlin. Jg. XVII. (1967) No. 1.: WALTER HOCHMUTH bevezető cikkében a Német Szocialista Egységpárt VII. kongresszusát megelőző időszak feladatának tartja annak vizsgálatát, hogy miként sikerült levéltári területen gyakorlatilag megvalósítani a VI. határozatait, illetve melyek a további tennivalók. — HANS-JOACHIM SCHRECKENBACH azt tárgyalja, hogy a járási tanácsok levéltárügyi szakelőadójának milyen feladatai vannak és lesznek a közeljövőben az állami levéltárügyről 1965. június 17-én megjelent új rendelet értelmében. — A szerzői jogról 1965-ben alkotott törvény levéltári vonatkozásaira mutat rá HEINZ PÜSCHEL tanulmánya. — Вотно BRACHMANN az állami ipar és a szocialista belkereskedelem számvitele és statisztikája egységes rendszerének életrehívásával kapcsolatban felhívja a figyelmet az iratok értékelésénél alkalmazandó új szempontokra. — GERHARD SCHMIDT 1965-ben tett tanulmányútja alapján ismertetést közöl a szlovák levéltárügyről (igazgatás, szervezet), továbbá a Szlovák Országos Levéltár illetékességi köréről, iratairól, tevékenységéről, s végül beszámol az említett levéltárban felkutatott, Szászország újkori története szempontjából forrásértékkel bíró iratokról. — A füzet végezetül különféle levéltárosi értekezletek tárgyalási anyagáról ad ismertetést. — No. 2.: FRANZ HÖPPNER 1967 két nagy eseményének, a VII. Pártkongresszusnak és a Nagy Szocialista Forradalom 50 éves jubileumának jelentőségével kapcsolatban pillant vissza az elmúlt évek levéltári eredményeire. — A német szociáldemokrata vezetők 1882-ben svájci emigrációban alapították meg a párt levéltárát,. mely a német munkásmozgalom dokumentumainak őrzője lett addig, míg a nemzeti szocialisták uralomra kerülésével az iratanyag szét nem szóródott : részben állami levéltárba, könyvtárba került, — egy csekély részét illegálisan külföldre menekítették. Ezzel szemben a Német Kommunista Párt 1920-ban létesített levéltárát sikerült a fasiszták elől idejében elmenekíteni. — HEINZ VOSSKE cikkéből tudomást szerzünk a pártarchivum anyagának 1945 után történt gyűjtéséről és a már hatalmassá fejlődött intézmény berendezéséről, s az általa őrzött levéltári anyagokról. — Az iratok értékelésének problémáival több cikk foglalkozik. így REINHARD KLUGE a szocialistakori iratoknak a megőrzés és a selejtezés szempontjából való értékelésével kapcsolatban azt állapítja meg, hogy az 1965. évi központi irányelvek alkalmazásában még történnek hibák, az általa 4 pontba szedett alapvető elvi megállapításokat tehát részben felül kell vizsgálni, részben a gyakorlati levéltári munkában kell továbbfejleszteni. KARLHEINZ BLASCHKE úgy véli, hogy az iratok értékelésének nincs egy általánosan érvényes methodikája. Az NDK levéltárügyében e problémával állandóan foglalkoznak, legutóbb az e célra alakított bizottság 1965-ben dolgozta ki elvi alapvetéseit. A levéltárosokra háruló feladatok tárgyalása tölti ki a cikk többi részét. RUDOLF RUHE a Rudolstadti Állami Levéltár jelzálogiratainak értékelése és selejtezése során leszűrt tapasztalatokat ismerteti. — A füzetben tudósításokat találunk — többek között — az alábbi témakörökből: egy járási levéltár munkája; az energiagazdálkodás igazgatási munkájának racionalizálása; a levéltárak kiaknázása népgazdasági célok szolgálatában. — No. 3.: RUDI GOGUEL rövid tanulmányában az 1933 decemberében életre hívott észak- és keletnémet kutatói munkaközösség 1945-ig kifejtett tevékenységéről ír, szerepéről a háború előkészítése periódusában, publikációiról, a lengyelek elleni agressziós politikát támogató szolgálatáról, a megszállás idején a germanizálás érdekében kifejtett közreműködéséről. — Ismét egy cikk a levéltári iratok értékelése témaköréből:
