Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - FOLYÓIRATSZEMLE - Endrényi Ferenc: Archivmitteilungen, Jg. XVII. (1967) / 185–187. o.

186 Folyóiratszemle GERHART ENDERS érdekes hozzászólását és megállapításait olvashatjuk az iratok levéltárérettségéről. — Az iratképző szervekről, s irataikról az NDK levéltárai kartotékszerű nyilvántartást kötelesek felfektetni. Ennek kérdésével WOLFGANG BLOSS foglalkozik. A szerveknek 3 kategóriába való sorolása, az iratok értékelése, mennyisége, az iratokkal való tennivalók, stb. adatai a kartotékon jelölendők. Szerző az ezekkel kapcsolatos kérdéseket tárgyalja. — HEINRICH WALDMANN a levéltári segéderők a Német Központi Levéltár IL történelmi osztályán szervezett képzésének tapasztalatait ismerteti. — Wisso WEISS a papírtörténet kutatása koordinálásának egyes kérdéseiről tájékoztat. — A Liberális Demokrata Párt 1945 júliusában alakult. 1960 óta áll fenn a párt központi levéltára. Az archívum anyagáról, feladatairól HANS-GEORG WACHTEL cikkéből kapunk áttekintést.—A folyóirat e számában a wolfeni filmgyár új levéltári helyiségeiről, valamint az NDK— szovjet történészbizottság fennállásának 10 évéről, s egy Greifswaldban rendezett kiállításról olvashatunk tudósításokat. —- No. 4.: HEINZ HUTH a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50 éves jubileumának alkalmára írt cikkében az NDK levél tárügyének a Szovjetunióéval való kapcsolatát méltatja, áttekintést ad a levéltári területen bekövetkezett nagy fejlődésről. — JOSEF HARTMANN és DIETRICH PIETSCHMANN cikke a telekkönyvi iratok értékelése problémakörében a jelzálogkönyveket és telekkönyveket, valamint ezek iratanyagát vizsgálja levéltári megőrzésre való alkalmasság szempontjából, kitérve történeti fejlődésükre és forrásértékükre. — KLAUS BAUDIS az igazságügyi iratok értékelésével összefüggően azokról a tapasztalatokról számol be, melyeket a ludwigslusti járásbíróság iratselejtezése alkalmával szereztek. — Hasonlóképpen az iratok megőrzésre való alkalmasságának kérdésével foglalkozik BERNHARD WANDT, aki az egészségügyi intézményekben található betegvizsgálati és kezelési iratokkal kapcsolatban ismerteti a vonatkozó jogszabályokat és a megőrzési időkkel összefüggő problémákat. — Az állampolgárok beadványai levéltári értékének kérdését GÜNTER KOLBE fejti ki, sürgetve a beadványok által érintett szakterületek felmérését, és azoknak az arányoknak megállapítását, melyek szerint az egyes ilyen területekről az állampolgárok beadványait levéltárilag meg kellene őrizni. — A füzet két szervtörténeti tanulmányt közöl: PETERJOACHIM RAKOW egy tartományi minisztérium bonyolult szerv- és működéstörténetét írja le a mecklenburgi népművelésügyi minisztérium 1945—1952. évi iratai alapján. — MIROSLAW CYGANSKI a Gestapo történetéről írt rövid bevezetés után a lodzi (litzmannstadti) német titkosrendőrség történetét, szervezetét és működését írja le, és ismerteti lengyel levéltárakban levő iratanyagát» — A füzetben közölt tudósítások az alábbi témákkal foglalkoznak: a vállalati levéltárak iratanyagának használata; levéltári anyag felhasználása információs célokra; tudományos intézetek levéltárosainak üléséről adott beszámoló; a papír élettartama. — No. 5.: A szerkesztőségi cikk a Nagy Októberi Szocialista Forradalmat méltatja. — A szovjet G. A. BELOV tollából ismertetést olvashatunk a Szovjetunió levéltárügyének történetéről, jellemző ismérveiről, a levéltárak iratokon kívüli dokumentációs anyagairól, a nagyarányú levéltárépítkezésekről. A cikk közli a legfontosabb levéltárak rövid anyagismertetését, továbbá áttekintést kapunk a szaklevéltárakról is. — В. V. LEVSIN a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Levéltára történetének ismertetése során beszámolót ad az akadémia 1725 óta keletkezett iratanyagáról — különös tekintettel a legértékesebb állagokra, — továbbá szervezetéről és működéséről. — BOTHO BRACHMANN és HELMUT LÖTZKE az NDK tudományos levéltárosai képzéséről tájékoztatja az olvasót. A képzés eddigi eredményei után a jövőbeni kiképzési célokról, a képzés tartamáról és idejéről, a gyakorlati foglalkozásról, vizsgarendszerről, végül pedig a képzés különleges formáiról kapunk igen részletes információt. — HANS EBERHARDT és ULRICH HESS a Weimari Állami Levéltár vonatkozó fondjaiból igen érdekes tanulmányban ismerteti a 900 éves Wartburg történetére, építésére vonatkozó középkori okleveleket és újkori iratokat. — A folyóirat e füzetének tudósításai közül érdekes a koppenhágai nemzetközi levéltárosi kerekasztal konferenciáról adott beszámoló és Nemzetközi Levéltári Tanács kérdőíveire beérkezett válaszokból készített összeállítás ismertetése a levéltárosok szakmai képzéséről. — No. 6.: A szerkesztőségi cikk annak a tudományos ülésszaknak lefolyását ismerteti, melyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 50. évfordulója alkalmával szovjet vendégek részvételével az NDK Levéltári Igazgatósága rendezett. — HELMUT LÖTZKE a levéltártudomány módszertanával foglalkozó szakbizottság működéséről adott tájékoztatójában a politikai és tudományos, alapvetés és a célkitűzések részletes kifejtése után a bizottság munkatervének első fázisában szereplő módszertani feladatokról (mint például a levéltártudomány tárgya, feladatai, funkciója, szerkezete, módszerei, stb.) ad beszámolót. — INGO RÖSLER a feudális és polgári korszakon keresztül jut el és teszi vizsgálat tárgyává a levéltárügyet, a levéltárosnak a társadalomban elfoglalt helyét, majd bemutatja ezt a szocialista társadalom viszonyai között. — RUDOLF KNAACK tájékoztatást ad a német polgári pártok és egyesületek történetére vonatkozó és a Potsdami Állami Levéltár fondjaiban található iratokról. Forrásérték szempontjából az 1918 előtti iratokat illetően legértékesebb a berlini rendőrfőnökség iratanyaga, a későbbi időszakban pedig egyes potsdami kormányszervek fondjai. — ERNST MÜLLER a reformáció 450. évfordulója alkalmától igen részletesen infor-