Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - IRODALOM - Petneki Áron: Józef Mitkowski: Kancelaria Kazimierzka Konradowica ksiecia kujawsko-łeczyckiego (1233–1267). (Konrádfia Kázmér kujáviai-łeczycai herceg kancelláriája 1233–1267). (Prace Komisji Nauk Historycznych Nr. 21.) Wroclaw, Warsawa, Kraków, 1968. / 177–178. o.

Irodalom 177 években egy-egy elsőrendű tag havi fizetése 200 Ft volt. Ugyanennyit utaltak ki a pesti német színház megsegítésére is. (160.1., ill. О. L., Htt., Ein 1863. Fons IV. D. 6382/eln.) Ugyanakkor tehát, amikor megkísérelik elfojtani à nemzeti színjátszások hazafias törekvéseit, s a helyi rendőrtisztviselő és a besúgók évszázados elvek szerint hadakoznak ellenük, az irányítás legfőbb szervei már le is mondtak a győzelem reményéről. Pest a császári, Temesvár a rendőrségi titkos alapból jelentéktelen segélyeket kap, a Magyar Nemzeti Múzeum és a Nemzeti Színház „legfelsőbb támogatása" pedig határozatba megy és csupán ez intézmények vezetőinek kilétét mérlegelik hosszabban (137. skk.). A német színjátszás ügyét maga a császári kultúrpolitika ítéli halálra. Felmerülhet azonban a kérdés, amire azonban már nem az Osztrák Akadémia hivatott felelni : melyek voltak azok a belső erők — országonként mások és mások — amelyek az érdeklődés oly hatalmas eltolódását idézték elő, hogy a század derekára a közönségnek szeme sem maradt már nem nemzeti nyelven játszó színész számára? Milyen publicisztikai és szépirodalmi befolyás alakítja át pl. nálunk százezrek ítéletét? Vajon a toll, amely Worafka, a kiadványban is szereplő rendőrfőnök alakját az anekdota aranyfényében örökítette meg számunkra, nem tett-e többet a magyar szírijátszásért, mint minden egyéb, balszerencsés és erőszakolt esemény, a Nagy Német Színház leégése és a tüntetések hosszú sora? A toll: Jókai tolla. A kiadvány, a maga részéről, az okmánytárban érintett valamennyi nemzetnek nagy szolgálatot tesz a másik oldal, a császári közigazgatás hatalmas, de a fejlődéssel szemben tehetetlen küzdelmének feltárásával. Megkönnyítené az okmányok használatát, ha az iratok a publikálás sorrendjében számozva volnának, főként pedig, ha névmutató segítene az eligazodásban. Ezek a hiányok nyilván a nyomdaköltséggel való szükséges takarékosság rovásara írhatók. Nehézséget jelent az is, hogy a csaknem valamennyi közép-, sőt keleteurópai nép kultúrtörekvéseivel foglalkozó akták szinte ugyanennyi nyelv ismeretét kívánnák meg. Aligha került volna költségbe e baráti országokban nyelvi lektorok felkérése, ugyanis a magyar vonatkozásoknál a nevek helyesírása, a szláv nyelvűeknél pedig valami általános bizonytalanság zavarja az olvasót. Mályuszné Császár Edit JÓZEF MITKOWSKI KANCELARIA KAZIMTERZA KONRADOWICA KSIECIA KUJAWSKO-LECZYCKIEGO (1233—1267) Polska Akadémia Nauk — Oddzial w Krakowie, Prace Komisji Nauk Historycznych Nr. 21 Wroclaw — Warszawa — Krakow, 1968. 110 1., 5. t. (Konrádfia Kázmér kujáviai-lcczycai herceg kancelláriája (1233—1267)) Dr. Józef Mitkowski 1935 óta tanít a krakkói Jagelló Egyetemen, jelenleg Lengyelország XV. századig terjedő történetének tanszékén tanszékvezető egyetemi docens. Tudományos munkássága elsősorban a korai lengyel okleveles források problematikájára terjed ki. Legújabb könyve, bár kizárólag Kázmér herceg kancelláriájának létrejöttét, működését és az általa kiadott okleveleket vizsgálja, egyben olyan kérdésekre is rámutat, amelyek már tulajdonképpen nagyobb témakörnek alkotórészei, nevezetesen annak, hogy miként jöttek létre a lengyel hercegi kancelláriák, s ezekből hogyan alakult ki az egységesített Lengyel Korona királyi kancelláriája. Kázmér herceg, Mazoviai Konrád fia Kujáviában 1230/1-től, Lcczycában pedig 1247-től uralkodott 1267-ig. Apja volt annak a Lokietek Ulászlónak, aki — kezdetben jelentős magyar segítséggel — megteremtette az egységes lengyel királyságot, s éppen az egységesítés érdekében megszervezte a királyi udvar kancelláriáját. Ennek pedig szerves előzménye volt a szerző által tárgyalt kujáviai—leczycai hercegi kancellária. Dr. Józef Mitkowskinak már korábban megjelentek olyan munkái, amelyek ezt a témakört érintették. 1949-ben Poznanban adták ki Pocza.tki klasztoru cystersów w Sulejówie. Studia nad dokumentami, fundacja. i rozwoju uposazenia (A ciszterciek kolostorának keletkezése Sulejówban. Tanulmányok a kolostoralapítvány okleveleiről, megalapításáról és fejlődéséről) с munkáját, amely kitér az itt tárgyalt problémára a kolostor okleveleinek kapcsán. Szintén Poznanban, 1954ben hangzott el a szerzőnek Studia nad kancelaria. ksiecia Kazimierza kujawsko-teczyckiego (1233—1267) [Tanulmányok Kázmér kujáviai—leczycai herceg kancelláriájáról (1233—1267)] с referátuma a Tudományok Barátainak Poznani Társasága (PTPN) Történeti Bizottságának ülésén. Az előadás nyomtatott alakban is napvilágot látott ugyanezen társaság közleményeiben 1961-ben. 12 Levéltári Közlemények