Levéltári Közlemények, 40. (1969)

Levéltári Közlemények, 40. (1969) 1. - TANULMÁNYOK ÉS FORRÁSOK A MAGYAR TANÁCSKÖZTÁRSASÁG TÖRTÉNETÉHEZ - Karsai Elek: Iratok a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez angol levéltárakban / 137–158. o.

144 Karsai Elek június 1-én sem járt több sikerrel, amikor is Otto Bauer, az osztrák külügyminiszter tagadta meg tőle az ausztriai vízumot azzal az indoklással, hogy „a gróf egy reakciós magyar kormány érdekében intrikál, és így működése veszélyes a Német-Ausztriai Köztársaságra". (Megjegyzés az FO-ban lord Acton táviratára: „Bauer bölcs, hogy visszautasítja a vízumot."

21

) Ennek ellenére lord Acton továbbra is napirenden tartotta az idegen földön létesítendő antibolsevista magyar kormány ügyét, és ha nem is közvetlenül, de érzékeltette, hogy szükség lenne a szövetségesek segítségére. Mindazonáltal az FO továbbra sem volt hajlandó aktív cselekvésre, és 1919. június 10-én a következő választ küldte lord Actonnak: „Az a véleményem, hogy ne tegyen lépéseket ezen előterjesztés tekintetében, és hagyja az ügyet elaludni."'

11 5. Sokkal nagyobb figyelmet érdemelnek azok a jelentések, amelyek Bukarestből és Belgrádból érkeztek az FO-ba Szovjet-Oroszországról és a magyar Tanácsköztársaságról. Az intervenció gondolata Bukarestben is már korán felmerült. Külön figyelmet érdemel, ui., hogy amikor 1919. április 4-én és 5-én a párizsi békekonferencia Smuts tábornokot Budapestre küldte, és felmerült annak a lehetősége, hogy Smuts tábornok ellátogat Bukarestbe, Sír G. Barclay bukaresti brit követ április 11-én az FO-nak távirati jelentést küld, amelyben felhívta a figyelmet arra, hogy milyen veszély fenyegeti Romániát. „Románia bástya a bolsevizmus ellen", és éppen ezért a dolgok jelenlegi állása miatt szükség lenne Erdély meg nem szállt részének is román csapatok által való megszállására. A román megszállást támogatják azok az Erdélyből jövő küldöttségek, amelyek Bukarestben jártak, s amelyek a brit követséget is fölkeresték. A francia követ megkereste őt — folytatja Sir G. Barclay, — hogy csatlakozzék ahhoz a nézethez, amely szerint Budapest megszállása szükséges, és ezt még azelőtt kellene megtenni, mielőtt Magyarország megszervezhetné magát. A román király biztosította a követet, hogy román erők is részt vennének ebben az expedícióban. Budapest megszállása elkerülhetetlen azért, hogy: 1. biztosítani lehessen a közvetlen összeköttetést Nyugat-Európával, s Románia és a keleti hadsereg a kezünkben maradhasson; 2. elhárítsuk a lehetséges uniót a bolsevik oroszok és a magyarok között; 3. közös gátat lehessen létrehozni a bolsevikok ellen, és meg lehessen teremteni az együttműködést Románia és Lengyelország között, amely jelenleg lehetetlen; 4. ellensúlyozni lehessen azt a romboló hatást, amelyet Ogyessza a román csapatok által történt kiürítése keltett. A jelentés befejező részében a brit követ a lengyel és a szerb együttműködés feltételeit taglalja.

23 1919. június 6-án Mr. Rattigan jelentette Bukarestből: értesülése szerint Lenin parancsot adott a vörös csapatoknak, hogy a jövőben barátságosan kell bánniok az összes foglyokkal. Ez komoly dezertálási hatással fog járni Kolcsak hadseregére, 21 f. 1193—84 229. 23 "I venture to suggest, subject to correction, that Hungarian Anti-Bolshevist would hesitate to form such a Government unless they were first assured of Allied support" — írja lord Acton. — "I think that Lord Acton had much better leave the hole thing done and say nothing" —jegyzi rá az ügyiratra a referens az FO-ban. — "I am of opinion that you should take no action with regard to this proposal and should allow the matter to drop" — fogalmazódik meg a válasz június 10-én. (f. 1193—84 516.) 23 Iratok 1: sz.