Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Sashegyi Oszkár: Magyarország beolvasztása az ausztriai császárságba : iratok az olmützi alkotmány előtörténetéhez / 63–104. o.

Magyarország beolvasztása az ausztriai császárságba ' 69 a Magyarország újjászervezésének kérdésével foglalkozó bizottság tárgyalási jegyzőkönyvét és Kübeck különvéleményét, azzal a megjegyzéssel, hogy Kübeck szerepét egyelőre titokban kell tartani. Erre a megjegyzésre a január 6-i minisztertanácsnak az a határozata adott okot, hogy Magyarország jövőjét illetőleg magyar férfiak véleményét is meghallgatják. Stadion ekkor jelentette ki, hogy Kübeck, Purkhart és Rosenfeld szerepét egyelőre bizalmasan kezeli. Stadion, január 10-i, Windischgrätzhez intézett levelében

14 — a minisztertanácsi határozat értelmében — leszögezte, hogy a minisztérium nem mondotta ki a magyar alkotmány teljes eltörlését, s azt, hogy az országnak új, időszerű elméleti alapokon nyugvó alkotmányt kell kapnia. Ezzel az' eljárással ugyanis aligha szereznék meg az új alkotmány számára a szükséges rokonszenvet. Leszögezte egyben, hogy a Monarchia egysége megteremtésének minden egyéb szempontot alárendelnek. Stadion meg volt győződve arról, hogy a magyar alkotmányt nem lehet teljes egészében fenntartani, de nem látott okot arra, hogy azt is elvessék, ami abban jó, s ezzel fölöslegesen sértsék a magyarság érzelmeit. Csak arra kérte a tábornagyot a minisztérium nevében, tegye meg az iskolai és hivatali nyelvhasználat terén szükséges változtatásokat, akadályozza meg, hogy a magyarság továbbra is nyomást gyakoroljon a nemzetiségekre, s hogy a magyar nyelv továbbra is uralkodó nyelv maradjon. Egyben javaslatot kért tőle arra nézve, milyen más nyelvet lehetne a magyar helyett választani, annak érdekében, hogy elejét vegyék a nemzetiségek féltékenységének. Stadion ebben a levelében azt is elismerte, hogy a katonai kerületeknek Windischgrätz által eszközölt beosztása bizonyára célszerű. A szlovák önállósági törekvéssel szemben egyenesen annak veszélyességét hangoztatta: szerinte a csehek befolyása, amely Morvaországban máris érvényesült, egy szlovák kerületre is átterjedhetne, míg ha a szlovákokat a magyarokkal egyesítik, ezek csillapítótag hatnának az utóbbiakra. Másként nyilatkozott azonban a magyarországi németségről. Szerinte a Pozsony és Győr közötti német lakosság egy katonai kerületben volna egyesítendő. Leszögezte ugyan, hogy a minisztérium nem szándékozik a Magyarországon eddig együtt élt nemzetiségeket elkülönülésre ösztökélni, s ezt a folyamatot rábízza az időre, amely meghozza majd azok nemzeti öntudatának kifejlődését. A magyarországi németség esetében azonban ezt az ösztökélést célszerűnek tartotta. Annak a körülménynek az előzményei, amelynek folytán Stadion kedvenc tervéről, Magyarországnak nemzetiségi alapon történő felosztásáról, lemondani kényszerült, természetesen a fentebb jelzetteknél messzebb nyúlnak vissza. Mindenekelőtt Schwarzenberg nézeteiben történt változás, ő, aki a Rosen feld-féle tervezettel kezdetben egyetértett, később attól megvonta támogatását. Ebben a döntő szerepet az időközben bekövetkezett politikai fejlemények, elsősorban a Slovanska Lipa egyre jobban kiterjedő tevékenysége és a birodalmi gyűlésben a cseh és a német ellenzék nyílt akcióegységének kialakulása játszották. Schwarzenbergnél ennek következtében egyre inkább visszhangra találtak Windischgrätz ellenvetései Magyarország feldarabolásával szemben. Ennek különösen január 12-i, Windischgrätzhez intézett levelében látható az eredménye. Ebben Schwarzenberg továbbra is hangoztatja ugyan, hogy a szlovák megyéknek a magyar megyéktől való elkülönítése bizonyos előnyökkel járna, elismeri azonban, hogy ezeket az előnyöket háttérbe szorítja a veszély, amit egy ilyen feldarabolás a szláv szeparatizmus szempontjából jelentene. A minisztérium Schwarzenberg szerint megfontolás tárgyává teszi azokat a kérdéseket, amelyek Magyarország jövőbeni közjogi helyzetével függnek össze, így azt, hogy a magyar alkotmányt mennyiben kell visszakényszeríteni korábbi keretei közé, mennyiben kell azt megváltoztatni, milyen mértékben kell figyelembe venni az újjonan kialakult viszonyokat, milyen keretek között kell fenntartani Magyarország egységét.

15 Schwarzenberg tehát ebben a levelében bővebbén indokolja a minisztertanácsnak azokat a határozatait, amelyeket két nappal korábban Stadion közölt a tábornaggyal, s amelyekkel az meg lehetett elégedve. Windischgrätz a Kübeck-bizottság operátumaira tőle szokatlan késéssel, viszont saját programjának beható ismertetésével reflektált. Előbb Schwarzenberget tájékoztatta általánosságban, majd Stadionnak adott részletes választ. Schwarzenberghez írt január 21-i levelében

18 elítélte Stadion „excentrikus" elképzeléseit a tartományoknak département-okra osztásáról, amit a nagybirtokok fennmaradása szempontjából is veszélyesnek tartott. Szerinte a Stadion-féle reformok csak táplálnák a forradalmat, ahelyett, hogy elfojtanák. Ez csak úgy lehetséges, ha a régi formák közül megtartják mindazt, ami megtartható. Tartományi gyűléseket kell tehát létrehozni s azokon az alsóbb néposztályok számára is képviseletet biztosítani. E tartományi gyűlések bizonyos számú képviselőt küldenének a birodalmi gyűlésbe. 14 Rapant III/2. k. 493. 1. 15 Rapant III/l. k. 311. 1. 16 Andics II. k. 385. 1., Rapant III/2. k. 562. 1.