Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Tóth Tibor: A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben / 37–62. o.
44 i Tóth Tibor politikai megbízhatóság kérdése teljesen háttérbe szorult. Vizsgálatot később már csak olyan esetekben indítottak, amikor már a politikai károkozás alapos gyanúja merült fel. így indult pl. május közepén, Barta Andor magyaratádi intéző szökése után nyomozás, de a szökését elősegítő Fried Ignác főintéző mindvégig alkalmazásban maradt. 40 A jobboldali magatartásáról ismert Margalit Jenő Báripusztai bérlőt, majd intézőt csak május közepén mozdították el helyéről, és a kor közellátási viszonyai között komoly készletnek számító ingóságait a szövetkezet egészen Veszprémig fuvarozta. 41 A volt tulajdonosok és uradalmi tisztviselők helyben maradása a gazdaságok alkalmazottai előtt is visszás volt. Ez a bizonytalanság szülte a megyei Központnak azt az utasítását, amely a gazdaságonként összehívandó népgyűlésekre akarta bízni a tisztviselők sorsának eldöntését. 42 Nem tudjuk, hogy a tervezett gyűlések megtartására sor került-e, de tény, hogy csak május közepén történtek intézkedések. A már fentebb említetteken kívül két esetről tudunk, amikor a nem kívánatos tisztviselőket más járásba irányították át. 43 A volt uradalmi tisztviselők megtartásának következményei ismertek. Mégsem érdektelen, ha itt közlünk egy ismeretlen dátumú, de nyilván a Tanácsköztársaság utánról származó piarista feljegyzést. A Tanácsköztársaságról szólva így ír: „Első teendője volt, hogy eltörölte a magánvagyont és sorban communisálta a nagybirtokokat. Szerencsére minden gazdaságunkban megmaradtak, a vezető gazdatisztek, akik éber szemmel őrködtek, és arra mesterkedtek, hogy amint lehetséges az uradalmat minél kisebb kár érje." 44 A vonalak viszonylagos tisztázása - úgy látszik - csak május közepére történt meg, mert sem ezelőtt sem ezután többet járásunkban a bizalmi kérdés nem vetődött fel. A szocializált gazdaságok vezetőinek jogkörét és feladatait az határozta meg, hogy egyrészt helybenmaradásukat kormányzótanácsi rendelet szabályozta, másrészt pedig a gazdasági kényszerhelyzetből fakadóan egyre jobban érvényesült az egyszemélyi vezetés gondolata. Az ezzel együtt ugrásszerűen megnövekedő hivatali munka elvégzésére fokozatosan, április közepétől intézői hivatali apparátus épült ki, amelynek ellenőrként alkalmazott tagjai egyre jobban átvették a bürokratikus ügyintézés vitelét, ,az intéző egyre jobban eltávolodva a belső ügyektől, a gazdaság szellemi vezetőjévé vált. 45 Ezzel egyidőben - pártszervezetek híjával - a gazdaság vezetője a rábízott üzem politikai vezetője is lett. Május közepén Latinca Sándor egy körrendeletben a gazdaságok vezetőit bízta meg a FÉKOSZ helyi szerveinek megalakításával, és ahol ez az alakulás meg is történt, ott a szervezet vezetője, vagy irányítója is az intéző ilett. 46 Bár az intéző mellett már kezdettől fogva adott volt és fokozatosan növekedett a hivatali apparátus, mégis az intézőre tartozó ügyek száma egyre jobban szaporodott. A május közepén meginduló termény- és állatszállítások felgyorsulása fokozta a.gaz40 Uo. 586/1919. sz. « Uo. 1071/1919. sz. 42 Uo. Iktatatlan. 1919. ápr.—szept. 43 KÁL, Igali járási számtartási felügyelő iratai. 1919. ápr.—aug.: Rauss Károly áthelyezési ügye. — L. még: KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 964/1919. sz. 44 Uo. Iktatatlan. 1919. ápr.—szept. 45 Ellenőri kinevezések: KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 169, 1073/1919. sz. 46 Uo. 1101/1919. sz.