Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Tóth Tibor: A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben / 37–62. o.

A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben 43 gazdaság vezetésébe semminemű beleszólása nincs, a bizalmi testület is csak ellenőrzi a gazdaság szellemi vezetőjének - tehát az intézőnek — minden ténykedését, a munkálatok mikénti keresztülvitelére azonban semmi irányban rendelkezési joga nincs."

31 A gazdaság vezetésében érvényesíthető belső kontroll ily módon történt teljes kizárása mellett kiküszöbölték a helyi közigazgatási és politikai szervek ellenőrzését is,

32 és ezzel a járási gazdasági felügyelő által megbízott intéző csorbítatlan jogokkal vehette kézbe gazdaságának irányítását. A fenti idézet egyúttal megmutatta a gazdaságok vezetésének formáját is. A korábban említett direktóriumi, intéző tanácsi formák helyett a bizalmi testület képviselte a gazdasági alkalmazottakat. Ez a tisztség választható volt, betöltői részben a szocializálás munkájában már kezdetben tevékenyen résztvevő, főleg valamilyen szakmával rendelkező gazdasági alkalmazottak közül kerültek ki. Hatáskörük nagyon szűkre szabott volt. Ténylegesen csak a bérek kifizetésénél, az eladásoknál, vételeknél, mázsálásoknál kellett jelen lenniök.

33 Szerepük így elsősorban nem a gazdaság alkalmazottainak érdekvédelme volt, hanem az intéző esetleges visszaéléseinek ellenőrzése. Az intézővel kapcsolatos panaszokat esetről-esetre, vasárnaponként lehetett a járási felügyelőségnél bejelenteni. Ez volt az az egyetlen út, amelyen a sérelmek orvoslását kérni lehetett. A bizalmiak útján történő közvetlen panasztétel lehetőségét az egyre fokozódó bürokratikus megterhelés miatt, hamarosan leszűkítették. A göllei körzethez ápr. 19-én küldött levélben Biedermann kérte Babóchay Endre főintézőt, hogy utasítsa az alkalmazottakat'arra, hogy „mindennemű panaszaikkal elsősorban az intézőkhöz, az intézők pedig hozzánk forduljanak."

34 A szolgálati út egyre fokozottabb megtartására irányuló törekvés még inkább növelte az intézők hatáskörét. A konszolidálódással együtt megkezdődött a korábban megválasztott bizalmiak lecserélése. Máj. 25-én az orci gazdaságban a bizalmiakat kicserélték az intéző nyomására,

35 de ugyanez történt Inam pusztán is, ahol a gazdaságvezető intrikái miatt kényszerült lemondani a bizalmi testület.

36 ' Az egyes gazdaságok tulajdonképpeni irányítói tehát az intézők voltak. A sok szempontból kizárólagos jogkörük így különösen fontossá tette személyüket; megbízhatóságuk vagy ellenséges beállítottságuk sokban befolyásolta egyegy üzem tevékenységének eredményességét. Ismeretes, hogy a Forradalmi Kormányzótanács XXXIV. sz. rendeletével lehetővé tette a volt tulajdonosok és gazdatisztek további alkalmazását,

37 és emellett foglalt állást a Tanácsok Országos Gyűlésén Hamburger Jenő is.

38 A türelmes magatartás oka is ismert: a gazdasági kényszerhelyzet hozta létre ezt a kompromisszumot. így tehát az igali járásban is teljes létszámban átvették az elmúlt korszak gazdasági szakembereit. Miután rövidesen valamennyien beléptek a gazdatisztek szakszervezetébe,

39 a 31 Uo. Iktatatlan 1919. ápr.—szept. 32 Jenéi—Szigetvári i. m. (1959) 383—384. I. Oltvai i. m. (1959) 343. 1. 33 KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 865, 1110/1919. sz. 34 Uo. 203/1919. sz. 35 Uo. 1148/1919. sz. 36 Mészáros i. m. (1966) 118. 1. 37 A Forradalmi Kormányzótanács és a népbiztosok rendeletei. I. füzet. Bp. 1919. 42. 1. 38 Szigetvári i. m. (1959) 83—84. 1. 39 KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 1046/1919. sz.