Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Tóth Tibor: A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben / 37–62. o.
40 Tóth Tibor került, akik általában a járási gazdasági felügyelőség utasításai alapján tevékenykedtek. 2. Az igaili járás szocializált üzemei élén álló járási gazdasági felügyelőség nem a járás közigazgatási székhelyén, hanem Mernyén, a piarista jószágkormányzó házában rendezkedett be. A központ székhelyének megválasztása - dacára annak, hogy a kérdéses épületet szociális célokra is igénybe akarták venni 1 * - reális szükségletet fejezett ki, ugyanakkor mindvégig meghatározó, szimbolikus jelentősége volt. Mint említettük, a járás szocializált földjeinek kb. 40°/o-át a mernyei uradalom tette ki. Ez a nagy részesedés, ha nem is abszolút többség, az eddigi 110 éves egységes kezelése miatt természetszerűen az egyenként kisebb többi gazdaság mellett az egész járás súlypontjává tette. Ismeretes, hogy a Földművelésügyi Népbiztosság mindvégig adós maradt az ügyrend és a munkaszabályok megalkotásával. 15 A könyvelésre és a pénzkezelésre vonatkozó egységes rendelkezés ,is csak júniusban ill. júliusban látott napvilágot. Az ügyek vitelénél tehát kézenfekvőnek látszott, hogy a már több évtizeden át folytatott mernyei gyakorlatot honosítsák meg. 15a Annád is könnyebben ment ez, mivel a járási gazdasági felügyelőség alá rendelt járási számtartási felügyelőség munkatársai a piarista uradalom személyzetéből kerültek ki, és az ő elképzelésük alapján készült el májusban és júniusban a járás — alább még tárgyalásra kerülő - két pénzkezelési utasítása. Az egykori uradalmak és a szocializált gazdaságok között ilyen módon megmaradt kapcsolat rövid időn belül jogilag és pénzügyileg is elismerést nyert. Ápr. 29-én a Kaposvárott működő Központ engedélyezte, hogy a járási számtartási felügyelő a volt tulajdonos folyószámláinak terhére kiegyenlíthesse a piaristák ápr. l-e előtti tartozásait. 16 Ezt a hozzájárulást később valamennyi gazdaságra kiterjesztették. A 36 szocializált üzemet magába foglaló körzet élén a járási gazdasági felügyelő állt. 17 Mivel a szocializált nagybirtokok nem tartoztak a termelést biztosító bizottságok hatáskörébe, 18 ezért a gazdaságok munkájának biztosítása kezdetben teljes egészében a gazdasági felügyelő feladata volt. Különösen fontos pozíciót töltött be a felügyelő márc. 21-ét követő első hetekben. A gazdaságokat érintő személyi kérdések - mint látni fogjuk - sokszor szinte döntő jelentőségűek voltak az üzemvitel szempontjából. Bár a Központ május közepén a tisztek kinevezésének jogát fenntartotta magának, 19 a rendelkezésünkre álló iratanyagból mégis úgy látszik, hogy a kinevezéseket teljes egészében a járási gazdasági fel14 KÁL, Kerületi Termelési Biztosság iktatatlan iratai. 1919. júí. 12-én készült jegyzőkönyv. 13 Vö. Szigetvari i. m. (1959) 23. 1. is/a Az uradalom szervezete az 1860-as évektől a következőképpen alakult: Az irányítás a Mernyén székelő jószágkormányzó kezében volt, aki ezt az erdők független kezelésével megbízott segédkormányzó és az egyéb gazdasági ügyek ellenőrzésére alkalmazott tiszttartó segítségével gyakorolta. A pénzkezelés a szintén Mernyén székelő számvevőség feladata volt. Maga az uradalom kerületekre oszlott, amelyek élén egy-egy intéző ill. kerületi pénztáros állt. Az & utasításaik alapján és felügyeletük mellett működtek a kerületeket alkotó majorok élén állómajorgazdák. 16 KÁL, Igali járási számtartási felügyelő iratai. 1919. ápr.—aug. 17 KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 1395/1919. sz. 18 Medve i. m. (1959) 25. 1. 18 KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 891/1919. sz.
