Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Tóth Tibor: A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben / 37–62. o.

A szocializált gazdaságok szervezete Somogy megyében 1919-ben 41 ügyelő végezte. így pl. egy-egy levélben közli a kisbárapáti, íll. magyaratádi munkástanáccsal, hogy az eddigi intézőket újakkal cseréli ki.

20 Előfordult olyan eset is, amikor a megyei központ a kinevezés jogát kifejezetten átadta a járási gazdasági felügyelőnek. Ápr. 10-én táviratban utasították Biedermannt, hogy a helyi pártszervezet hozzájárulásával a gazdasági felügyelőséghez 1 főkönyvelőt, 1 gépírónőt, 1 levelezőt, 1 segédkönyvelőt és 1 irattárost nevezzen ki.

21 Nem kétséges az, hogy - bár erre vonatkozóan nyomokat nem találtunk — minden kinevezés a Központ tudomásával történt, de annak sem találtuk nyomát, hogy Biedermann és a megyei Központ között személyi ügyekben ellentmondásra került volna sor. Ez a tény, és az, hogy a fentebb hivatkozott pártszervezet hatékonysága nagyon csekély volt, a járási gazdasági felügyelőnek kezdetben szinte teljhatalmat biztosított. A politikai és a személyi feladatok mellett kezdetben a gazdaságok irányítása és ellenőrzése, a pénzügyi tevékenység felügyelete és bizonyos fokig a végzése is a gazdasági felügyelő kötelessége volt. A későbbiek során komoly súlyra szert tevő járási számtartási felügyelő ekkor még mindössze a gazdasági felügyelőség egyik beosztott munkatársa volt. Szerepe és tevékenysége csak a könyvelés elvégzésére szorítkozott. Április második feléig még a legapróbb ügyekben is a gazdasági felügyelőt illette meg a döntés joga. Egy utasításában nyomatékosan közli is ezt a gazdaságok vezetőivel, amikor kijelenti, hogy a gazdaság vezetője nem adhat el semmit és nem is vehet semmit, tudta és hozzájárulása nélkül. A gazdálkodásnak ilyen mértékű megszorítása természetesen a járási gazdasági felügyelőségre nehezedő nyomás fokozódását eredményezte. Ugyanekkor növekedett a megyei és az országos hatóságok által gyakorolt nyomás is. A havonkénti kaposvári eligazítás mellett

22 egyre gyakoribbak lettek az írásbeli utasítások. A járási gazdasági felügyelőség nagyarányú megterhelését bizonyítja, hogy április elejétől augusztus közepéig 1992 db aktát iktattak. Ugyanekkor a járási közigazgatási hivatalnak erre az időre mindössze 1742 iktatmány jutott. Súlyosbította a helyzetet, hogy a fokozódó ellátási nehézségek miatt a panaszosok egész tömege fordult meg nap, mint nap a felügyelőségen. Ezzel nemcsak a hivatali munkát akadályozták, hanem súlyos munkaidő kiesést okoztak az egyes gazdaságokban is. Ennek a tarthatatlan helyzetnek a felszámolására adta ki Biedermann június 13-án azt a szigorú utasítást, amely - a vasárnapi panaszfelvételen kívül — minden egyéb petíciózást megtiltott.

23 A szolgálati út fokozatos megtartása mellett differenciálódott a gazdasági felügyelőség hivatali ügyintézése is. A felügyelőség tevékenysége, a feladat kettőssége miatt, rövidesen megoszlott. A politikai jellegű ügyek vitelét és a felsőbb szervekkel való kapcsolatot változatlanul a gazdasági felügyelő tartotta kézben, a belső tevékenység, a gazdálkodás vezetése pedig fokozatosan a járási számtartási felügyelő, Horgas Béla kezébe került. Egy ápr. 11-én kelt távirat szerint az igali takarékpénztárból történő pénzfelvételhez a járási gazdasági felügyelő mellett a járási politikai megbízott aláírására volt szükség,

24 de máj. 12-én, már egy 500 000 koronás kiutaláson a politikai megbízott neve helyett a számtar20 Uo. 939, 943/1919. sz. 21 KÁL, Igaíi járási számtartási felügyelő iratai. 1919. ápr.—aug. 22 KÁL, Igali járási gazdasági felügyelő iratai. 1567/1919. sz. 23 Uo. 1498/191. sz. 24 KÁL, Igali járási számtartási felügyelő iratai. 1919. ápr.—aug.