Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Mikoletzky, Hanns Leo: A bécsi Udvari Kamarai Levéltár és az osztrák gazdasági levéltárak problémája / 29–36. o.
A bécsi Udvari Kamarai Levéltár és az osztrák gazdasági levéltárak problémája 31 vatal [Eisenoberkammergrafenamt], az innerbergi főbányásztársaság 7 stb.); az állami tulajdonban lévő és az átllami bevételeket gyarapító birtokok és kamarai uradalmak, amelyek még sokszor az uralkodócsaládok középkori tulajdonából származnak, és amelyeknek írásbeli emlékei a földművelés-, a gazdaság-, a település- és országos történet számára a leggazdagabb anyagot tartalmazzák; továbbá a német kolonizáció Délkelet-Európában, amelyet egy a bevándorlókról készített kimerítő és éppen az utóbbi években sokat forgatott kartoték tár fel; egyéb állami pénzügyi ügyvitel (költségvetések); állami hitelügy; kölcsönök (anticipaúok) a legkülönfélébb hitelezőktől; állami bank- és pénzügyi kísérletek és üzleti vállalkozások; 8 - forrásanyagukat csak az Udvari Kamarai Levéltár őrzi. A „gazdasági levéltárak" körébe tartozik bizonyos értelemben még a bécsi Közlekedésügyi Levéltár is, amelyet 1897-ben a Vasúti Főigazgatóság alapított, s amelyet 1945-ben 5. osztályként ugyancsak az Osztrák Állami Levéltár alá rendeltek. Ez a levéltár főként a vasútügy különféle központi hivatalainak és az egyéb államvasúti hatóságoknak (1811-től 1938-ig), továbbá a legfelsőbb postaés távirdaigazgatóságnak (oberste Post- und Telegraphenverwaltung) (1856-tól), a hajózásügy állami központi hivatalának (staatliche Zentralstelle für das Schiffahrtswesen) okmányait, könyveit, ügyiratait és tervtárait tartalmazza, - valamint a légi közlekedésre vonatkozó ügyiratokat és terveket. Ehhez járul még majdnem valamennyi államosított magánvasút írott anyaga, a vasútigazgatói konferenciák iratai, vasúti szakemberek hagyatékai, s egy ilyen vonatkozású arcképgyűjtemény stb. 9 De itt megint csak az államtól többé vagy kevésbé függő gazdasági vállalkozásokról van szó, a közlekedési közintézményekről, amelyeknek regisztratúráit stb. most egy saját állami levéltárrá egyesítették. Régebben azt hitték, hogy már megállapítható, „hogy magában a gazdasági életben is állandóan nő az érzék a kézműipar, az ipar és a technika története iránt; ennek beszédes bizonyítéka ... a Technikai Múzeum is", 10 amelyet Wilhelm Exner 1890 és 1894 között az osztrák munka történetének múzeumául hozott létre. Ez azonban alig mondható el. Noha az Udvari Kamarai Levéltár is korszakalkotóan működhetett volna mint állami példa a gazdasági levéltárak számára, a magángazdaság és a magánipar köreiben a rendezett levéltárgondozást nem lehetett elérni. 11 Adott ígéretek ellenére még az sem sikerült, hogy az Osztrák Nemzeti Bank levéltárának még meglévő állagait megszerezzék, mivel a bank állítólag „nincs történelmi levéltári anyag birtokában". 12 Annak a belga 7 Ezzel kapcsolatos igen terjedelmes anyagot tartalmaz a Steyr-i (Felső-Ausztria) városi levéltár is. 8 Vö. August Loehr: Entwicklung von Wertpapieren und Geldzeichen. II. Österreich 1703—1816. Anzeiger der phil.-hist, Klasse der österr. Akademie der Wissenschaften in Wien.1953. 5, 10. 1. — és Rudolf Granichstaedten-Czerva; Genesis der österreichischen Nationalbank, Wiener Zeitung 1953. 165. sz. 8 Vesd össze a Jahrbuch der österr. Wissenschaft (2. 1949/50.) szerző által feldolgozott „Levéltárak" c. fejezetével: 156. 1. 10 Kallbrunner i. m. 11 Máig nem sikerült elérni az Első Dunagőzhajózási Társaság részben megsérült történelmi levéltárának újra felállítását. 12 Rudolf Granichstaedten-Czerva: Die erste österreichische Aktie. Wiener Zeitung 1953, 143. sz. Az Osztrák Nemzeti Bank 1953. augusztus 22-i írásbeli közlése szerint csak „egy levéltáruk van ..., amely az 1816. évig megy vissza és belső használatra szolgál." í