Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Mikoletzky, Hanns Leo: A bécsi Udvari Kamarai Levéltár és az osztrák gazdasági levéltárak problémája / 29–36. o.

30 Hanns Leo Mikoletzky létébe - Ausztria első levéltári célépítkezéseinek egyikébe - költözött át. Az Udvari Kamara megszüntetése után 1867-ig a levéltár mint a császári pénzügyminisztérium levéltára, 1868-tól 1918-ig pedig a közös osztrák és magyar pénzügyminisztérium alá rendelt császári és királyi Birodalmi Pénzügyi Levéltárként működött. 1918 óta ismét Udvari Kamarai Levéltárnak hívják; 1945ben logikusan összekapcsolták a már 1892-ben létrehozott Pénzügyi Levéltárral, amellyel együtt azóta az Osztrák Állami Levéltár 3. osztályát alkotja. 1832től 1856-ig Franz Grillparzer volt itt az igazgató; tiszteletére az épületen 1952ben emléktáblát helyeztek el. Az Udvari Kamarai Levéltár 1848-ig terjedő állagai olyan sokirányúak, hogy nem egészen alaptalan a régi mondás, mely szerint csak az talál meg itt valamit, „aki képes hosszasan és fáradságosan kutatni".

4 A levéltár elsősorban az Udvari Kamarának mint osztrák és német birodalmi hatóságnak ügyiratait tartalmazza [ezek között az „udvari pénzügyek" (Hoffinanz) állagait több mint 2400 iratcsomóval és több mint 1350 ügyviteli könyvvel; 1531-től hiány nélkül az Udvari Kamara eredeti be- és kiadványi jegyzőkönyveit], az Alsóausztriai Kamara és az udvar mellett működő belső- és felsőausztriai Kamarai Referatára Kammerreferat) aktáit, az Ennsen inneni és túli Ausztria udvarnagyi hivatalának (Vicedomamt) számadásait (urbáriumok a XV-től a XVII. évszázadig), a pénzverés- és bányaügyi udvari bizottság (Hofkommission für Münz- und Bergwesen), az udvari kereskedelmi hivatal (Kommerzhof

stelle), <az udvari kereskedelmi bizottság és kamara (Kommerz-Hofkommission und Kammer) ügyiratait, a rendi hitelügyi választmánynak (ständische Kreditdeputation), az udvari hitelügyi bizottságnak (Kredit-Hofkommission), az udvari beváltási és törlesztési bizottságnak (Einlösungs- und Tilgungshofkommission), az állami adósságoknak

5 ügyiratait és újabb hitelügyi iratokat, valamint nagyszámú kisebb állagot. Őriznek itt 675 oklevelet is, közöttük I. Frigyes császár 1170. március 19-i megerősítő levelét a karinthiai St. Paul im Lavanttal részére, amelynek még a legutóbbi időkben is mindig csak másolatát idézték. A levéltár ma összesen 25 611 fiasciculust, 6782 könyvet (közöttük mindenekelőtt az úgynevezett „Gedenkbücher" sorozatát az 1498—1750 közötti időből: ezek részben az eredeti udvari könyvelés maradványai, részben tisztán másolati könyvek),

6 566 kéziratot, 102 kartont és kb. 3500 térképet foglal magában. Hosszú a sora azoknak a témáknak, melyeknek kutatója a kidolgozásukhoz szükséges adatokat csak itt, a bécsi Udvari Kamarai Levéltárban találhatja meg. Az állami bevételekkel való gazdálkodás; az állami és udvari kiadások; contributio (hadiadó); a fogyasztási és használati cikkekre kivetett kamarai adók; belső- és határvámtarifák és ezekkel legszorosabb összefüggésben az állam kereskedelmi politikája; az állami üzemek, különösen a posta, a dohány- ós sómonopólium és egyáltalán a sóbányászat fejlődése; pénzverési és bányaügyek, különösen a vasbányászat és vasgyártás igazgatása (vasügyi főkamaragrófi hi4 Josef Kallbmnner: Das Archiv der österreichischen Wirtschaft. Monatsblatt der Heral-' disch-Genealogischen Gesellschaft „Adler". 12. (1936) Nr. 23—24. 5 Néhány ilyen vonatkozású, történelmi érdekű levéltári állaga van egyébként az államadóssági könyvelésnek (Staatsschuldenbuchhaltung) és a bécsi I. sz. szakvizsgálati hivatalnak (Fachprüfungsstelle) is. 6 "Vö. Friedrich Walter: Die sogenannten Gedenkb'ücher im Wiener Hofkammerarchiv. Archivalische Zeitschrift 42/43. (1934) 137—158. 1.