Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Mikoletzky, Hanns Leo: A bécsi Udvari Kamarai Levéltár és az osztrák gazdasági levéltárak problémája / 29–36. o.
A BÉCSI UDVARI KAMARAI LEVÉLTÁR ÉS AZ OSZTRÁK GAZDASÁGI LEVÉLTÁRAK PROBLÉMÁJA Ha egy levéltárat a múlt ügyvitele olyan sejtjének nevezhetünk, amely mint élőn fennmaradt épület az állami vagy magán tevékenység és igazgatás rekonstrukcióját teszi lehetővé, akkor egy gazdasági levéltár annak a tevékenységnek lecsapódását tartalmazza, amely az emberi szükségletek kielégítésével foglalkozik. Itt kerül megőrzésre a gazdasági fejlődésnek, egy emberi közösségnek, illetve politikai életformának, valamely fizikai vagy jogi személy birtokának és jogainak, valamint a termelésnek és a termelési képességnek mindezt megismerhetővé tevő valamennyi dokumentuma, hogy szükség esetén feltárja és ismertesse a fentiek keletkezését és eredményeit, - de azért is, hogy segítségükkel adott esetben bizonyítani lehessen magát a tulajdont és a jogokat is: röviden azért, hogy lehetővé váljék bepillantásunk a gazdaságba. Mint ahogy minden osztrák állami levéltár eredetileg föléje rendelt hatóságok házi segédhivatalaként keletkezett és azok céljaihoz igazodott, úgy alapjában a bécsi Udvari Kamarai Levéltár sem más, mint „az Osztrák-Magyar Monarchia Udvari Kamarának nevezett központi pénzügyi hivatalának és az abból a XVIII. században az ügykörök gazdagabb kibontakozása során kinőtt egyéb központi gazdasági hivataloknak levéltára". 1 Ezen túl azonban a Kamarai Levéltár egy állam pénzügyeire és azok gazdasági feltételeire vonatkozó dokumentumok olyan zárt regisztratúrája is, mely noha már nem élő előzményekből egészül is ki, mégis ebben az egyedülállóan egységes voltában minden szempontból példaszerű és ebben a formában ritka bizonyítéka a levéltárügy állami gondozásának. Amikor 1527-ben (miután I. Miksa ilyen irányú kísérletei csődöt mondtak) I. Ferdinánd újjászervezte az udvari kamarát, 2 ezzel egyidejűleg bizonyára a levéltár létrehozására is sor került, noha a régi kamarai regisztratúrát az udvari kamara élő regisztratúrájától kimutathatólag csak 51 évvel később, 1578-ban választották szét. 3 A levéltár ezután ebben a formájában maradt is meg egészen 1848-ig, mikor a jelenlegi, már kifejezetten erre a célra emelt épü1 Josef Kallbrunner: Das Hofkammerarchiv in Wien. Leipziger Vierteljahrsschrift für Südosteuropa. 6. (1942) 200. 1. 2 Vö. Die österreichische Zentralverwaltung: I. Von Maximilian I. bis zur Vereinigung der österreichischen und böhmischen Hofkanzlei (1749): I. kötet: Geschichtliche Übersicht v. Thomas Fellner u. Heinrich Kretschmayr, (Veröffentlichungen der Kommission für neuere Geschichte Österreichs. 5. Wien 1907. 11. skkl. 68. 1. és másutt) 3 Vö. Friedrich Walter: Inventar des Wiener Hofkammerarchivs. Wien 1951. (Publikationen des österreichischen Staatsarchivs. II/7.) XV. 1.