Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Varga Endre: Polgári peres eljárás a királyi curián, 1724–1848/49 / 269–312. o.
Polgári peres eljárás a királyi curián 1724—1848/49 - 293 d) A befejezési perszak (ítélethozatal, peregyezség) Az előadottak — sok érvelés, ellenérvelés, közbenszóló ítélet stb. — után a nehézkesen előre gördülő per végre a „végítélet"-hez (deliberatio definitiva, deliberatum definitivum, sententia stb.) jutott el, ami azonban, mint látni fogjuk, csupán a per eddigi részét (az ún alappert) fejezte be, de nem jelentette az ügy végleges lezárulását. E (negyedik) perszakra akkor került sor, ha a felek a pert — rendszerint „submittit" bejegyzéssel — végítéletre bocsátották, 75 vagy ha az érvekből (perköltségből stb.) kifogyva, a perfüzetbe több éven, sok törvényszakon át újabb (vagy újabb érdemleges) allegatiót nem jegyeztek be. Ez utóbbi esetben az előadó a pert rövid úton a tábla ülése elé terjesztette, mely az „elhagyott" ügynek a persorból való törlésére hozott határozatot. 76 A felek által szabályszerűen lefolytatott s ítéletre bocsátott ügy, természetesen, nem volt ily röviden elintézhető. A submittált per iratait — a közben esetleg sok száz lapra nőtt per jegyzőkönyvet s a felszaporodott mellékleteket — a referens a procuratorián levő pertárából a lakásán levő, ún. „házi pertár"ába (archivum domesticum) szokta átvitetni, hogy az ügyet a tárgyalásra otthon nyugodtabban előkészíthesse. Ez, ha az ügy az állandó (s egyre növekvő) pertorlódás ellenére az ítéletre kitűzött perek series-ébe végül is bejutott, 77 a következő módon történt. A referens a per jegyzőkönyvből az exceptiókat, allegatiókat és közbenszóló ítéleteket kijegyezve vagy kivonatolva, ún. perkivonatot (extractus) készített, s azt ő vagy a táblai iroda a jurátusokkal kellő számban letisztáztatta. A tárgyaláson, ahol a kir. tábla az ítéletet a már említett móköltségeinek kötelező megtérítése, amit a bíróság — ha a letétel a leváta, vagyis a per tényleges megindulása után történt — összegszerűen meg szokott ítélni. Éppen ezért, bizonyára a növekvő perköltségek elkerülése végett, perletételre rendszerint az eljárás legelején került sor, erre nézve ld. a 33. jegyzetet. A per további folyamán előforduló részleges vagy teljes perletételre ld. pl. Proc. tab. 4—923, 1027, 5648. sz. (A részleges deposkiónak nem volt szabad módosítania a kereset lényegét.) 75 Az ítélet alá bocsátott, „submittált" pert a felek nem a pertárkezelő jurátusnak adták vissza, hanem a procuratorián elnöklő soros bírónak adták át, aki azt (a procuratoria naplójába bejegyezve) régebben mindjárt a referenshez továbbította. 1822-ben azonban, a perek nyilvántartása körüli rendetlenség csökkentésére, azt a gyakorlatot vezették be, hogy a procuratoria elnöke a submittált pereket a tábla ülésébe küldte be, ott a protocollista azokat az ülésjegyzőkönyvbe is bejegyezte, s úgy kerültek azután vissza a referenshez az ítélethozatal előkészítése végett. Ld. pl. a kir. tábla 1822. febr. 14. felterjesztését Norm. 119. jelzet alatt. Ld. továbbá a kir. tábla 1822. jan. 14, 1824. jan. 14, 16, 17, 19, 21, 22. stb., 1841. jan. 14, 21, jón. 22. stb., 1847. jan. 23, 26. stb. teljes ülési jegyzőkönyveinek vonatkozó bejegyzéseit s a procuratoriának a 36. jegyzetben említett naplóját. Ld. továbbá Személynöki lt. Acta praes. 1333. sz. — Vö. Kelemen—Czövek i. m. III. k. 220—221. 1. 76 Ld. a 47—49. jegyzeteket s a hozzájuk tartozó főszöveget. (A 49. jegyzetben sok ilyen, a persorból törölt per jelzetét idézzük.) 77 Mint a fentebbiekben érintettük, a kir. táblán többféle persor (series) készült. Közülük — az elintézésre váró ügyek nagy száma, a sorrendet szabályozó rendelkezések ellentmondásai, az 1729:43. tc.-ben felsorolt sokféle kedvezményezett ügy (causae privilegiatae), valamint a felek sürgetései s a kancellária beavatkozása miatt — legnehezebb volt az ítéletre kerülő perek seriesének összeállítása: minden törvényszak végén, az összetorlódott ügyek közül, 40 olyan per kiválogatása, melyben a következő törvényszak során ítéletet kellene hozni. (A gyakorlatban még ez a mérsékelt keret sem bizonyult betarthatónak.)