Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Bogdán István: Papírellátásunk és papírkereskedelmünk a XVIII–XIX. században / 9–27. o.
Papírellátásunk és papírkereskedelmünk a XVIII—XIX. században 23 nem a legjobb minőségű papír, viszont olcsóbb, mint a vitathatatlanul jobb merített papír - tessék azt rendelni; és mellékeli is az 1862-től érvényben levő árjegyzékét. 80 — A gép- és a merített papír minőségi különbségének oka ez időben még nem a nyesanyag különbség volt, (a gyár ugyanis ekkor még mindkettőhöz rongy nyersanyagot használt: az 1865. évi árjegyzékének címébe is kitette: rongypapír árjegyzék), hanem az, hogy a kincstári papírgyárnál egyrészt nem voltak olyan gondosak, mint a magángyáraknál, másrészt pedig más előkészítő technológiát is alkalmaztak a géppapírnál, mint a meri tettnél. — A papírárjegyzéket azonban *- és az államnyomda nyomtatvány árjegyzékét is — ezentúl rendszeresen megküldték a kancelláriának további terjesztésre. 81 A nyomdai árjegyzék a mennyiségtől függően 4 főkategóriába sorolja a nyomtatványokat, mindegyiknél megadva a vonatkozó papíralakot, - és az egy- illetve kétoldalas nyomtatás árát. A papír jegyzék fajta, nagyság, rizsmasúly, minőség, ár fejrovatok alatt gép- és merített papír bontásban sorolja fel a termékeket és azok árait. A jegyzékben a következő papírfajták szerepeltek. A géppapírnál: 13 féle koncept 13 nagyságban, 15 féle kancelláriai papír 20 féle nagyságban, 10 féle posta papír 7 féle nagyságban, 14 féle nyomópapír 14 féle nagyságban, 1 féle selyempapír 2 féle nagyságban, 6 féle színes papír 5 féle nagyságban, 3 féle csomagolópapír 3 féle nagyságban, 8 féle különleges és értékpapír (útlevél, lottó, bélyeg stb.) 7 féle nagyságban, 5 féle utánzott merített papír 4 féle nagyságban. A merített papírnál: 3 féle koncept 2 féle nagyságban, 10 féle kancelláriai 8 féle nagyságban, 5 féle posta papír 5 féle nagyságban, 1 féle nyomópapír 1 féle nagyságban, 3 féle csomagolópapír 3 féle nagyságban, 1 féle színes papír 1 féle nagyságban, 1 féle különleges papír (tiszti oklevél) 1 féle nagyságban. Meg kell említeni, hogy a 60-as években a pesti igazságszolgáltató szerveknél is meg akarták szüntetni a papírbeszerzés önállóságát, és az államszámvevőség 1864-ben a régi gyakorlat megváltoztatását javasolta. Az országbíró viszont megállapította, hogy „a beszerzés mint előbb, úgy jelenleg is az illető elnökök jogai és kötelességeihez tartozott, s annak egy másik pénzügyi közegre ruházása megzavarná a hatóságok szervezetét, sok levelezésre, hiányok miatti súrlódásra vezetne", sokkal jobb tehát a korábbi gyakorlat, mely szerint árcsökkentési eljárás alapján kötnek szerződést a kereskedőkkel. Erre aztán az államszámvevőség is elállt a javaslatától. 82 9. A 67-es kiegyezés után kibontakozó polgári közigazgatás mind a központi szerveknél, mind a törvényhatóságoknál egységes és a század végéig érvényben maradó papírbeszerzési gyakorlatot valósított meg. A már többször említett papírkereskedőkkel versenytárgyalások alapján kötöttek egy-több éves szállítási szerződéseket, de már szervenként decentralizáltan. A közigazgatás papírszükséglete ui. — a szervezet és az ügykörök szaporo'dása illetve differenciálódása következtében — jelentős mértékben növekedett. Éppen ezért 1870-ben arra gondoltak, hogy „a kormány nem csekély papírszükségletét talán legelőnyösebben egy kincstári papírgyár fölállítása által lehetne fedezni". 83 A gyáralapítási kísérlet — melynek előkészítése érdekében az összes miniszteriális szervek papírszükségletét összeíratták — nem sikerült. Nem tudjuk, miért bukott meg; a vonatkozó ügyiratot eddig még nem sikerült megtalálni. Arra azonban van lehetőségünk, hogy példának egy minisztérium papírszük*° Uo. 1863:867. 81 Uo. 1864:3839. 82 Uo. 1864:12 520. 88 OL, Földművelés, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztérium levéltára, Ein. 1870:275.