Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - Bogdán István: Papírellátásunk és papírkereskedelmünk a XVIII–XIX. században / 9–27. o.

22 Bogdán István zák meg s azoknak átvételét bizonyos napokon, talán a hónap l-ő vagy 2-dik napján eszközöltessék, részletes megrendelések pedig lehetőleg kerültessenek". 75 8. A szabadságharc bukása után természetesen a papírbeszerzésben is visz­szatér az osztrák rend. 1854-ben bevezetik az egységes — a már említett 21,04 x x 34,10 cm-es — papíralak használatát. 76 1861-ben nagyfokú papírtakarékosságot rendelnek el, többek között meghagyják azt is - megismételve elődeiket -, hogy ahol egy fél ív elég, ott egy egész ívet ne használjanak, és még azt is megszabják, hogy ugyanazon hivatalhoz «zóló egyidejűleg küldendő iratokat egyetlen borí­tékba kell tenni. 77 A papíralakr.a vonatkozó rendeletet azonban még ekkor sem mindenütt tar­tották be. A megyei ügyvitelben pl. még évek múlva sem, ezért, amikor 1863-ban megállapítják, hogy Hont megyénél „szokatlan nagyságú felterjesztvények sű­rűen fordulnak elő ... valamennyi megyei kerületi kormányzók utasíttatnak, a jövőben. .. másolatokhoz, de általában egyéb felterjesztésekhez is a hivatalos iratok szokott nagyságával megegyező papír ívek használtassanak". 78 Egyre inkább központosítják a papírellátást, ismételten elrendelik a kincs­tári papírraktár használatát. így 1861-ben is, és érdemes megemlítem, hogy sok­nak találván az expedíciók írószer (tinta, toll) kiadását, megszabják azt is, hogy az e célú irodaátalány az expedícióknál hivatalnokonként havonta 35 kr-nál, más irodák tisztviselőinél 18 kr-nál több nem lehet. — A papírfelhasználást ter­mészetesen eközben is állandóan ellenőrizték. 79 A központi papírellátásnak azonban rossz oldala is volt. Heinrich Antal, a kancellária kiadóhivatali igazgatója 1863-ban ;a következőket írta: „Ezen . . . kormányszék, hatályosság kezdetétől fogva, a részére megkívánt papír szükség­letet ... mint ez a többi központi hatóságoknál is elő van írva, eddigelé minden­kor a cs. k. kincstári papír raktárból szerezte be, s az innét kapott papírral meg kellett neki elégedni, habár — gyakran annak minősége a megrendelésnek nem felelt is meg. Miután ... a küldött papír rossz minősége és egészen haszonvehetet­lensége ellen alapos és sűrű panaszok emeltettek, s miután a gép papír azon nemei, mellyek a tisztázatra használtatnak, csakugyan oly rossz minőségűek, hogy azok ívei már kevés használat után is egészen szétmállanak", és miután a hetek­kel korábban megrendelt papírt sem kapja meg, hanem mást küldtek helyette, „felhatalmazásért esedezik, miszerint oly esetekben, midőn a kellő papír nemek a készlet hiánya miatt a cs. k. kincstári papír raktárból éppenséggel nem kap­hatóak, s azokra még is sürgősen szükség van, ezt más magán papír gyárakbul szereztethesse be az e végre előlegezett irodai szükségleti pénztár rovására". Annál is inkább, mert ha a kincstári és a magán gyárak árjegyzékét összehason­lítjuk, kitűnik, hogy „a kellő minőségű papír a magán gyárakból sokkal jutá­nyosabb árért, és jobb minőségben is légyen kapható, mint a kincstári papír rak­tárból". — Erre azután a raktárt ellátó Schlöglmühle-i kincstári papírgyár veze­tője megmagyarázta, hogy ez tévedés, azt azonban elismeri, hogy a géppapír 75 Uo. Közm. és Közi. Min. Közlek. o. 1848. 37. k. 1. 6. 7fl OL. Abszolutizmus kori levéltár, Militär und Civil Gouvernement Civ. Sect. 1854: 13 265, 20 204. 77 Kanc. 1862:18 020. 78 Uo. 1863:1769. 79 Uo. 1861. II. k. t. 1/9. 6591.; — Az állandó ellenőrzésre: 1862:52, 9192, 10 439, 1863: 2083, 9874, 1864:302, 13 379, 1866:1601, 1867:2459.

Next

/
Thumbnails
Contents