Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században / 233–268. o.

240 Fallenbüchl Zoltán nagy költséggel restauráltatta a XVII. század első felében. Ezért azután jogot nyert arra, hogy családjával együtt ebbe a kápolnába temetkezhessek.

19 Az említett adatok természetesen csak töredékesen tükrözik a kamara hivatalnokainak kulturális tevékenységét, amely nem szorítkozott csak Pozsony városára, hanem kiterjedt a kamara hatáskörébe terjedő egész területre. Több olyan családot találunk a magyar kamara szolgálatában, amelynek tagjai nemzedékeken keresztül töltöttek be állásokat ennél a hivatalnál. A pozsonyi Partinger-családon kívül a Kerekes, Ordódy, Majthényi, Bornemissza, Mednyánszky család is egyenként két-két tanácsost adott a kamarának. A rokoni szálak természetesen nemcsak egyenes ágon hálózták be a kamarát: após a vejét, sógor a sógorát segítette az előmenetelben; másrészt a kamarai tisztviselők szívesen házasodtak egymás jól ismert és hasonló szellemi színvonalú családjából abban az időben, amikor a házasság csaknem mindig rangházasság. Enczenweiss György fogalmazó félárva leánya például Ganczházy Mátyás számvevősegédhez ment férjhez 1624-ben.

20 Ugyanebben az évben vette feleségül Nagovicz István titkár Ecker Lukács harmincados, későbbi tanácsos leányát.

21 A század végén Dvornikovicz Mihály fogalmazó Ordódy Borbálát, a két tanácsost adó Ordódy família sarját választotta házastársául.

22 Figyelemre tarthatnak számot a kamara hivatalnoksága társadalmi hátterének elemzésében a Partinger Gáspár tanácsosra és családjára vonatkozó adatok. A Doctor utriusque juris Partinger famíliája nemesi lexikonainkban semmilyen formában sem fordul elő, noha egy évszázad alatt két tanácsost is adott a pozsonyi kamarának, éppenséggel nem tekinthető egyszerű pozsonyi polgárcsaládnak. A pozsonyi belváros házainak 1620-ból való összeírásában

23 Partinger Gáspár kamarai tanácsoson kívül egy másik Partinger neve is olvasható, Kristóf szenátoré, s rajtuk kívül Pertinger János Kristófé is, aki úgy látszik nem azonos az előbb említett Partinger Kristóffal. A család már régóta pozsonyi lakos lehetett. Tagjai városi tisztségeket viseltek: Partinger Mátyás 1600-ban polgármester, az előbb említett Kristóf 1617-ben városi jegyző, 1622ben városi tanácsos, 1627/30-ban városbíró; ugyancsak tanácsos 1613-ban az említett Pertinger János is.

24 Úgy látszik a kamara tanácsában helyet kapott a pozsonyi polgárság egyik kiemelkedő képviselője, akit szoros szálak fűztek a városi önkormányzat vezetőihez. Nem véletlen: akár kiváló kvalitásai miatt került Partinger Gáspár a kamarához, akár azért, mert az uralkodó feltehetően súlyt helyezett arra, hogy az akkori főváros vagyonos és tekintélyes polgársága képviselve legyen a tanácsban s ezzel a kamara munkáját megkönnyítse: a polgárság képviselete a királyi pénzügyigazgatás központi szervezetében mindenképp kétségtelen tény, s kétségtelen az is, hogy a pénzügyigazgatás a helyi, 19 Jeszenák Gábor: A Sz. Mártonról, hajdan a Legszentebb Világ-Megváltóról nevezett, pozsonyi ősi székesegyház története. Pozsony, 1937. 13. 1. (Klny.) 20 OL, MKL, Lib. Deb., Lib. 7. fol. 153. 21 OL, MKL, Lib. Deb., Lib. 7. fol. 140. 22 OL, MKL, Lib. Deb., Lib. 21. fol. 353. 23 Series Domuum in interiore civitate Posoniense a(nn)o 1620 existentium ex conscriptione universorum civium et inhabitatorum... in archivo civico Lad. XXX. No. 2. prostante per Georgium Gyurikovits eruta. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára. Fol. Lat. 3 801. Tom. III. 47—52. fol. 24 Rakovszky Stefan: Das Pressburger Rathhaus und der Stadtrath dessen Geschichte, Entwickelung und Verhältnisse im Mittelalter. Pressburg 1872. 47—49, 52. 1.