Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században / 233–268. o.
A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században 2.39 berek voltak. Korábbi katonai szolgálat, harcban szerzett mégoly nagy érdemek vagy udvari kegy, származás nem elégséges ebben a korban: a tanácsosi ' álláshoz is megkívánták az iskolai bizonyítvánnyal mérhető képzettséget, méginkább az irodai vagy számviteli beosztáshoz, ahol írásbeli ügyvitel volt a legfontosabb feladat. A hivatalnokok bizonyára kivétel nélkül elvégezték a latin gimnáziumot, annak befejező, rhaetoricai osztályát, sokan valószínűleg philosophiát és logicát is hallgattak. Theologiát végzett, de a felszentelés előtt az egyházi pályáról lemondó fiatal emberek alighanem többen is lehettek a kamara hivatalnokai között. A legtöbb tisztviselő, mielőtt a kamarához került volna, praktizáló jogász mellett, gyakorlat útján, egyesek pedig egyetemi stúdium révén tettek szert tekintélyes jogi ismeretekre. Aligha lehetett kivételes Kiessel György esete, akit mint a philosophia magisterét és mindkét — egyházi és világi — jog baccalaureusát nevezték ki 1614-ben számvevősegéddé. 15 Hogy hol jártak iskolába a pozsonyi kamara tisztviselői, arra vonatkozóan csak kevés adat áll a rendelkezésünkre. A hivatal katolikus jellegét tekintve feltehető, hogy elsősorban hazai jezsuita gimnáziumokban tanultak, jelesül talán Nagyszombatban és később Pozsonyban, de bizonyára voltak, akik Bécs viszonylag közeli, régebbi, jónevű akadémiáján sőt egyetemén is. Elsősorban valószínűleg a közelebbi iskolák diákjaiból kerülhettek ki a kamara hivatalnokai. Biztos adatunk csak a távolabbi Grazból van: 1584-ben a grazi főiskola logikát hallgató diákjai közt említik a Vas megyei származású Hosszútóthy Istvánt, aki 1606-ban lett kamarai tanácsos. 16 Feltehetően többen is tanultak ott a kamara hivatalnokai közül pl. tudjuk, hogy Rakolupsky János, a kamara szolgálatában álló Rakolupsky Dániel hozzátartozója 1630-ban Grazban szerezte meg a doktori fokozatot. 17 A pozsonyi kamara hivatalnokainak kulturális célokat támogató tevékenysége sem lebecsülendő. Különösen sokat tettek az iskoláztatás fejlesztéséért. Amikor a jezsuita rend 1623-ban le akart telepedni Pozsonyban és iskolát, kollégiumot kívánt nyitni, II. Ferdinánd király 300 forintot rendelt erre a célra ideiglenes segélyül. „A királyi pártfogás e megnyilatkozásában — írja Schönwitzky Bertalan — legnagyobb érdemük volt a magyar kamara tanácsosainak, akik még ugyan ezen évben kieszközölték, hogy a pozsonyi jezsuita telep az elhunyt Lopes kancellár hagyatékából 300 forintnyi összegét kapjon." Jelentősebb támogatói voltak e kollégiumnak a kamara tisztviselői közül Walticher Márkus fogalmazó és az 1638-ban nemeslevelet nyert Aszalay István tanácsos, továbbá Kechkés János pénztáros, aki 1639-ben 372 műből és több mint 400 kötetből álló könyvtárát a kollégiumnak ajándékozta. A kamara hivatalnokai a kollégiumnak később is jó barátai voltak: Erdődy Kristóf kamaraelnökről, Kissevich-Horváth György és Franckh János kamarai tanácsosokról az 1690-es években feljegyezték, hogy két-három naponként el is látogattak oda. 18 A képzőművészeteket pártolta Kerekes János tanácsos, mikor a régí pozsonyi székesegyház egyik — Szent Annáról elnevezett — kápolnáját, 15 OL, MKL, Lib. Deb., Lib. 6., fol. 38. 16 Andritsch, Johann: Studenten und Lehrer aus Ungarn und Siebenbürgen an der Universität Graz 1586—1782. Graz 1965. 23. 1. 17 Uo. } 57. !. 18 Schönwitzky Bertalan: A pozsonyi királyi katholikus főgymnasium története. Po zsony, 1896. 26—27, 41, 58—59, 63—64, 77—79, 84, 98 és 183. lap.
