Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században / 233–268. o.
238 Fallenbüchl Zoltán aknák többsége nemes volt, így a családnevek némi támpontot nyújthatnak a tisztviselők eredetére vonatkozólag. Néhány régi nemesi eredetű család, mint a Nyitra megyei Zerdahelyi, a Trencsén megyei Rakolupsky, 13 a Liptó- és Mosonban honos Pongrácz és a szintén ősi Tamásfalvay mellett a nevekből következtethetően főleg a szomszédos megyék családjai vannak a kamara hivatalaiban képviselve. A Pozsony megyei Doborgaz, Somorja, Senkvic, Ete, Páka, Vata, a Nyitra megyei Vesztenie, Sellye, a Trencsén megyei Dobrassó, Mittic, Cserna, a Sopron megyei Ordód tűnnek fel á hivatalnokok névadó helységeiként. Ha az olyan helyneveket, mint Szépiák, Szombat, Várad, amelyekből több is van az országban nem számítjuk is: feltűnő, hogy a családnevek tetemes része közeli megyékre utal. Pedig az előbb említett bizonytalan helységnevek is előfordulnak a szomszédos megyékben s igen valószínű, hogy a pozsonyi kamaránál szolgálatot teljesített hivatalnokok családjai innen, s nem a távolabbi hasonló nevű helységekből eredtek. Az olyan távolabbi településekre utaló nevek viselői, amilyen a Lethenyey, Rimaszombathy, Szamobory érdekes módon szintén a pozsonyi kamara alá tartozó távolabbi megyékre utalnak. Csupán szórványosak az olyan nevek, amelyek kétségtelenül nem a pozsonyi kamarát uraló területekre utalnak, mint Bárányi, Fejérváry. Anélkül, hogy a nevekből messzemenő következtetéseket lehetne levonni, feltűnő mégis, hogy a kamaránál főként viszonylag közeli helységek nevét viselő tisztviselők találhatók. Ez arra mutat, hogy a hivatalnokok toborzódásában a kamara székhelyéhez való közelség nem lebecsülendő szerepet játszott, azaz: a közelebbi megyék és vidékek fiai könnyebben kerülhettek a kamara szolgálatába, mint a távolabbi területekéi, noha alkalmasint ezek sem hiányoztak teljesen. A földrajzi közelség mellett a rokoni kapcsolatok határozták meg elsősorban a kamara hivatalnoki karának utánpótlását. Az évszázad utolsó évtizedében kibontakozó abszolútizmus idején kinevezett tanácsosok közül csak néhánynak ismerjük származáshelyét. De sokat mond az a körülmény, hogy a négy biztosan azonosítható eredethelyű magyar tanácsos közül egyik pozsonyi születésű volt (Bornemissza), a másik szakoícai (Péterffy), a harmadik bazini (Palugyay), míg a negyedik, Hirschberg, Selmecbányái. Ha az 1690—1699 közt kinevezett 16 magyar tanácsosra nem is vonatkoztatható az 50%-os Pozsony megyei arány, de bizonyosra vehető, hogy nagyobb részük a közeli megyék fia volt. Az idegen tanácsosok száma ugyanebben az időszakban 15: közülük nyolcnak ismeretes a hazája, de csak kettőnek a szülővárosa (Breán és Schadt); az is jellemző, hogy ezek mindketten bécsiek voltak. A többi hat közül egy ausztriai, egy karintiai, egy isztriai, egy morva, egy luxembrugi és egy olasz található, az összetétel tehát sokkal vegyesebb, mint a magyar tanácsosok esetében, de híven tükrözi a Habsburg-ház uralmi területét. 14 Ezek a tanácsosok sokkal inkább voltak a kormányzat függvényei, mint magyar kollégáik. A kamara hivatalnokainak képzettsége tekintetében csak szórványos adatokkal rendelkezünk, kétségtelen azonban, hogy valamennyien iskolázott em13 Kempelen Béla: Magyar nemes családok. Bp. 1911—1932., XI. köt. 176. 1., IX. köt. 50. I. 14 Conceptus informationis, ld. 12. sz. jegyzet.
