Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVII. században / 233–268. o.

A MAGYAR KAMARA TISZTVISELŐI A XVII. SZÁZADBAN A Magyar Kamara tisztviselői kara a XVII. század első éveiben nem volt nagylétszámú, jelentősége azonban a magyar hivatalnokréteg kialakulásának szempontjából nem csekély. A szepesi kamarán kívül — a tőle megkülönböztetendően a továbbiakban pozsonyinak nevezett — Magyar Kamara a legjelentékenyebb királyi hivatali szervezet az országban: fontosságát elsősorban nem nagysága, hanem rangja adja meg. Azáltal, hogy a pozsonyi kamara volt a közigazgatási funkciókat is ellátó központi magyar pénzügyigazgatási hatóság, hivatalnoki karának társadalmi összetétele döntő fontosságúvá vált az egész korabeli magyar hivatalnokság alakulása szempontjából is. Így e hivatalnokréteg vizsgálata aligha lehet érdektelen akár a hivataltörténet, akár a társadalomtörténet számára. Mikor a XVII. század elejének magyar kamarai tisztviselőgárdáját veszszük vizsgálat alá, hasonló jelenséget tapasztalhatunk mint a szepesi kamara esetében.

1 A XVI. század végén jelentős szerepet játszanak az adminisztratív hivatalnokok között német nevet viselő, feltehetően polgári származású férfiak, míg a tanácsosok nagy része ekkor és itt is birtokos magyar nemes. Ilyen német eredetű, polgári hivatalnok lehetett például Ernleitner Bálint vagy Enczenweysz György. Enczenweysz esetében csaknem biztosra vehető, hogy éppen Pozsony város polgárságából került a kamara szolgálatába. Az I. Ferdinánd király által Pozsonynak adományozott oltalomlevél másolatát 1563. nov. 22-i kelettel „Thomas Enczenweys Nótárius Civitatis Posoniensis juratus" írta alá, aki alighanem a kamaránál működő hasonló vezetéknevű hivatalnok apja lehetett.

2 Úgy tűnik, hogy a városi önkormányzatok hivatalnoksaga, amely korábban alakult ki az állandó királyi tisztviselői karnál — ahogyan Európában másutit is —, a pozsonyi kamara esetében is adott képzett embereket az alakulófélben levő állami tisztviselői karnak. Hasonlóan fejlődött ki a francia és német fejedelmi államok hivatalnoki apparátusa; a pozsonyi kamara esetében azonban a birtokos nemesség szerepe nagyobb, minthogy a tanácsosok közt leginkább ők vannak képviselve. Valószínűnek látszik, hogy itt a német nevű polgári eredetű hivatalnokság eltűnése nem a protestantizmus ellen hozott rendszabályok eredménye, hanem inkább 1 Fallenbiichl Zoltán: A szepesi kamara tisztviselői a XVII—

XVIII. században. Levéltári Közlemények 1967. 2. sz. 193—236. 1. 2 Diplomatarium Civitatis Posoniensis opcre et studio G(eorgü) Gyurikovits. Országos Széchényi Könyvtár Kézirattára Fol. Lat. 3 435. pag. 73. 6 Levéltári Köziemínyek