Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Borsa Iván: Mikrofilm publikáció : forráspublikáció mikrofilmen / 177–197. o.

Mikrofilm publikáció 179 sorolta az egy témára vonatkozó iratok mikrofilmezését, valamint egész fondok filmezését akár tudományos, akár biztonsági célból. B. Gille kategóriából így elhagyta az anyagkiegészítő mikrofilmezést, s a tudományos célú filmezés definíciójába beleszőtte egyrészt a mikrofilmezés módját (egész fondok filmezése), másrészt ismét felvetette a biztonsági célt. — Szedő washingtoni előadásában módosította kategóriáit. A biztonsági filmezést kettébontotta pusztulás esetére történő és a levéltári anyagot kímélő filmezésre, s tárgyalta továbbá a kérdőív bevezetésében nem szereplő kiegészítő mikrofilmezést, de nem szólt a helyettesítő és a tudományos célú mikrofilmezésről.

4 Washingtonban Albert H. Leisinger tartott korreferátumot, s beszámolójában már 7 csoportba sorolta a mikrofilm levéltári alkalmazásának lehetőségeit. B. Gille kategóriáiból indult ki, s az Amerikai Egyesült Államokban kialakult gyakorlatnak megfelelően egyrészt bontotta, másrészt kiegészítette azokat. Kategóriái között egy teljesen új volt: Publication, vagyis a mikrofilm mint a közzététel eszköze. A többi ismert. Reference: kutatók egyedi igényeinek kielégítése, Gille-nél tudományos célú mikrofilmezés. Space-saving or disposal: helynyerés, illetőleg selejtezés érdekében végzett mikrofilmezés, Gille-nél: helyettesítő mikrofilmezés. Security: az a biztonsági filmezés, amikor a cél, hogy pusztulás esetén átmentse a mikrofilmre vett levéltári anyagot. Preservation: az a biztonsági filmezés, amikor a cél a levéltári anyag védelme a használat okozta károsodástól. Gille-nél e két kategória együtt szerepel biztonsági mikrofilmezés címszó alatt. Acquisition: levéltári anyagkiegészítés mikrofilmezés útján. Administrative or facilitative uses: az a mikrofilmezés, amely a levéltári anyag hozzáférhetőségét kívánja elősegíteni elsősorban segédletek filmezése ' ' 5 revén. Leisinger ugyanezeket a kategóriákat ismerteti legújabban megjelent Manuel-jében is. Mind Gille, mind pedig Leisinger következetesen azokat a szempontokat vették kategóriáik alapjául, amelyek a mikrofilmezéskor érvényesülnek, amely célok elérése érdekében a mikrofilm elsősorban készül. Figyelmen kívül hagyták, hogy egy konkrét cél (pl. anyagkiegészítés) érdekében készült film, idővel más célokat (pl. biztonsági) is fog szolgálni, ha az eredeti.levéltári anyagot időközben valami károsodás érte. Előfordulhat olyan eset is, hogy már a filmezés megkezdése előtt egyszerre két vagy esetleg több cél is lebeg a levéltáros előtt, de ilyenkor is az egyik elsődleges. Elsődlegesnek azt a célt kell tekinteni, amely a filmezés elindítása szempontjából domináns, amely nélkül a filmezés nem jött 4 Szedő Antal: A levéltári filmezés. Levéltári Közlemények XXXVII. (1966) 3—16. 5 Albert H. Leisinger, Jr.: Microreproduction of Archives for Reference and Publication Purposes: Selected Aspects of Microreproduction in the United States. International Council on Archives Extraordinary Congress Washington, D. C, May 9—13, 1966. 3d Working Session. (Kongresszusi referátum.) 2—4. (A továbbiakban: Leisinger: Microreproduction.) 6 Albert H. Leisinger, Jr. Microphotography for Archives. Washington 1968. 7—9.