Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 2. - Ember Győző: A levéltártörténet módszertanához / 155–176. o.

160 Ember Győző meny szónak eme szűkebb körű jelentése pontosan nincsen. A tudományos intézmények mindenesetre beleesnek az intézményeknek e szűkebb körébe is. Felmerül a kérdés, hogy vajon a levéltári és irattári intézmények is az intézményeknek eme szűkebb körébe tartoznak-e? Hogy e kérdésre válaszolhassunk, tisztában kell lennünk azzal, hogy milyen intézmények is a levéltárak és az irattárak. Nehezíti a tisztánlátást, hogy az intézmények népes és változatos tábora — tudomásom szerint — nincs még rendszerbe foglalva, amely rendszerben könnyebb lenne meghatározni a levéltárak és az irattárak helyét. Az irattárak intézmény jellegét, helyét az intézmények táborában, viszonylag könnyebben meghatározhatjuk, mint a levéltárakét. Az irattáraknak az az alapvető rendeltetésük, hogy bizonyos szervnek vagy személynek — szerveknek vagy személyeknek — az iratait őrizzék, használható állapotban tartsák, s ezáltal az illető szervnek vagy személynek — szerveknek vagy személyeknek — a működését megkönnyítsék. Az irattárak az iratképzők zavartalan működésének az eszközei. Ez az alaprendeltetésük az igazgatási intézmények (szervek) körébe sorolja őket. Egy minisztériumnak az irattára pl. éppúgy a minisztérium működését szolgálja, mint annak osztályai, azokkal együtt a minisztériumi igazgatás eszköze. Ugyanez mondható egy vállalat irattáráról is. Egy egyetem irattára ugyanúgy az egyetemi igazgatás eszköze, mint az egyetem tanulmányi osztálya. Van természetesen az irattáraknak az elsődleges igazgatási rendeltetésen kívül egy másodlagos rendeltetésük is, amely abból következik, hogy milyen rendeltetésű szerveknek vagy személyeknek az iratait őrzik. Egy minisztérium irattárának a másodlagos rendeltetése is igazgatási, minthogy a minisztériumok az államigazgatás szervei. Egy vállalat irattárának a másodlagos rendeltetése azonban már nem igazgatási, hanem gazdasági, a gazdasági élet ama szektorát hivatott segíteni, amelyhez a kérdéses vállalat tartozik. Egy egyetem irattárának a másodlagos rendeltetése ugyancsak nem igazgatási, hanem oktatásügyi, minthogy az egyetemek az oktatásügy szervei. Bármi legyen is azonban egy irattárnak a másodlagos, sőt esetleg harmadlagos stb. rendeltetése, ez a rendeltetés háttérbe szorul az elsődleges, az igazgatási rendeltetés mögött, nem befolyásolja, nem változtatja meg az irattárak alapjellegét, amely az igazgatási intézmények körébe sorolja őket. Az irattárak mint igazgatási intézmények nem tartoznak az intézményeknek ama — fentebb említett — szűkebb körébe, amelyből a hatóságok és a hivatalok ki vannak zárva. Az irattáraknak mint intézményeknek a helyét csak az intézményeknek ama nagy családjában jelölhetjük meg, amelybe minden intézmény beletartozik. Más szavakkal: az irattárakat csak akkor tekinthetjük intézményeknek, ha mindenfajta szervet intézménynek nevezünk, ha az intézmény szó által jelölt fogalom körét a legtágabban értelmezzük. A fogalom legtágabb körében értelmezett intézmények népes táborában azonban közelebbről is meghatározhatjuk az irattárak helyét, az igazgatási intézményeknek már jóval szűkebb, de még mindig elég sokfajtájú csoportjába sorolva őket. A levéltári intézmények — annak a szoros kapcsolatnak megfelelően, amely irattárak és levéltárak között fennáll — megtartották az irattári intézmények igazgatási jellegét. Egyik levéltárnál erősebb ez a jelleg, a másiknál gyengébb» aszerint, hogy mennyi viszonylag új iratanyagot őriz a kérdéses levéltár. Minél