Levéltári Közlemények, 39. (1968)

Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - IRODALOM - Degré Alajos: Jubileumi tanulmányok a pécsi egyetem történetéből. Szerkesztette: Csizmadia Andor. Pécs, 1967. / 148–149. o.

148 Irodalom társadalmi igényre leginkább számottartó állagok esetében sikerrel szolgáltatták a szükséges ismereteket, adatokat. Az első leltárkötet függelékeként — közel száz oldalon — a brandenburgi városok és helységek neveinek alfabetikus rendjében azok állagainak ismertetése van adva, éspedig minden egyes város, illetőleg helység egész a levéltárban levő iratanyaga egy-egy állagként ismertetve. Véleményünk szerint helyesebb lett volna itt egy-egy város, illetőleg helység fondjáról beszélni, hiszen az ismertetett anyag tagolódásából ez világosan kitűnik. '— Az ismertetés azonban e fondok esetében is éppoly kitűnő, mint az állagoké. — Érdemes a fondismertetések utolsó tételére, az irodalmi utalásra felfigyelni. Szinte alig van város, amelynek történetére irodalmi utalás ne lenne, s olyan is kevés, amelyben csupán egy mű említtetnék: a német helytörténetírás gazdagságának jellemző bizonysága ez. A második kötetet az oklevelek és térképek egy-egy külön jegyzéke egészíti ki, valamint alfabetikus register mind az első, mind a második kötetben tárgyalt állagokról. Végül két térkép szolgál mellékletül. Az egyik Brandenburg tartomány területi alakulását érzékelteti a múlt század elejéről, a másik a tartomány államigazgatási tagolódását 1920-ból. Mindkettő hasznos abból a célból, hogy az állagok keletkezésének helyét topográfiailag is érzékelni lehessen. Mindkét kötet általában is nagy nyeresége a levéltári leltári irodalomnak, különösen azonban mindazoknak, akik Brandenburg tartomány feudális és kapitalista korszakbeli története megírására vállalkoznak. Nagy érdeklődéssel tekintünk a levéltár szocialista korszakban keletkezett állagainak ismertetése elé. Azt reméljük és azt kívánjuk, hogy az Übersicht harmadik kötete teljes sikerrel legyen előrelendítője Brandenburg legújabbkori története megírásának. Baraczka István JUBILEUMI TANULMÁNYOK A PÉCSI EGYETEM TÖRTÉNETÉBŐL Szerkesztette: CSIZMADIA ANDOR • Pécs. 1967. 285 p. A kötetet a Pécsi Tudományegyetem adta ki, a középkori pécsi egyetem alapításának 600-adik évfordulója megünneplésére. Élesen eltérve a pécsi középkori egyetemre vonatkozó eddigi kiadványoktól, nem az az igyekezet vezeti, hogy a fennmaradt, igen gyérszámú adatból minél nagyobb és minél hosszabb ideig fennállott, nagy hatású intézmény működését bizonyítsa, hanem magas színvonalú, kitűnő kis tanulmányokat közöl, amelyek a középkori egyetemmel és az akkori jogi oktatással összefüggő kérdéseket tárgyalnak, így összességükben mégis tisztáznak egyet-mást a középkori pécsi egyetem igen homályos múltjából. A szép kiállítású kötet bőséges orosz, francia és német nyelvű kivonatokat is tartalmaz minden cikkről, így — legalább kivonatosan — nemzetközi olvasottságra is számít. Szerzői között két külföldi is van. Adam Vetulani krakkói professzor a krakkói, bécsi és pécsi egyetem alapításáról fennmaradt oklevelek összevetésével rekonstruálja az; akkori egyetemalapítási eljárást, megállapítja, hogy mindhárom egyetem alapítása azonos elvek alapján és azonos eljárással történt. Magyarázatot keres arra, miért nem járult hozzá a pápa egyik helyen sem teológiai kar létesítéséhez. Frantisek Kavka prágai egyetemi tanár pedig a prágai és pécsi egyetem közötti kapcsolatokat keresi. Legérdekesebb adata, hogy Vilmos pécsi püspök, a pécsi egyetem első kancellárja közvetlenül a pécsi egyetem alapítása előtt többször járt Prágában, és így feltehetően szerzett ott tapasztalatokat az egyetem életéről. A másik pedig, hogy 1370 és 1400 között Magyarország déli részéből igen kevesen fordultak meg a prágai egyetemen, számuk csak 1400 után kezd lassan nőni. Lehetségesnek tartja, hogy ez azért történt így, mert a közbeeső időben a dél-magyarországiak Pécsett tanultak. Fügedi Erik dolgozata Alsáni Bálint bíborosnak, a pécsi egyetem második kancellárjának életrajzát közli, igen érdekesen beleillesztve azt a korabeli társadalmi és politikai viszonyokba. A nagy karriert befutó, többnyire a királyi udvarban élő főpap egyetemi tevékenységéről alig van adat. . Csizmadia Andor az egyetem egyetlen név szerint ismert tanárának, az 1371-től 1374-ig Pécsett kánonjogot tanító Galvano di Bologna professzornak vázlatos életrajzát állítja össze. Felkutatja nemcsak jóval később nyomtatásban megjelent, hanem Rómában, Krakkóban