Levéltári Közlemények, 39. (1968)
Levéltári Közlemények, 39. (1968) 1. - FORRÁSKÖZLÉS - Karsai Elek: Brit diplomáciai iratok az 1921. évi húsvéti királypuccs történetéhez / 105–139. o.
Brit diplomáciai iratok az 1921. évi húsvéti királypuccs történetéhez 117, A jelentés boritólapjára A. Cadogan 1921. január 18-án a következőket írta: „It is surprising that Dr. Benes anticipates a Hungarian Republic. Our mï rrtl- from Budapest does not bear this cont. . I approve Sir G. Clerk's language.""" A borítólapon látható Guflin és Curzon kézjele — január 19-i dátummal. Kivonat: József főherceg Benes külügyminiszterhez fordult, hogy támogassa őt a magyar trón megszerzésében vagy legalább vonja vissza ezirányú ellenvetéseit. Benes őt, Clerket kérdezte meg, mit válaszoljon a főhercegnek. Clerk két okot említett a visszautasításra: 1, Csehszlovákiában egyhangú ellenzés fogadná József főherceget, továbbá ha bármilyen titkos biztatást adna Benes, ez kitutódnék és neki csak ártalmára lenne, József főhercegnek pedig nem használna; 2. József főherceg legfeljebb a magyar nép egy részének támogatását élvezi. Benes e két indokkal egyetértett, ugyanakkor tájékoztatta Clerket a M. Millerand-al Párizsban folytatott beszélgetéséről, melynek során szóbakerült a magyar trón betöltésének kérdése. A négy jelölt közül — Károly, a volt uralkodó, József főherceg, Horthy admirális, külföldi dinasztia valamely tagja, — a legnagyobb esélye Millerand szerint József főhercegnek lenne, de ezt ő, Millerand sem nyilvánosan, sem hivatalosan nem jelentheti ki: Magyarország Közép-Európa jelentős része, és amíg ezt a kérdést nem oldják meg, az ország a nyugtalanság forrása marad. Benes véleménye szerint Magyarországon erős a köztársasági érzelem és végül Magyarország köztársaság lesz. Clerk ezt lehetégesnek tartja, de még sok időbe telik és addig „Magyarország kétséges és nyugtalanító tényező lesz Közép-Európában." Az aláírás alatt levő szöveg: „E jelentés másolatát elküldöttem Őfelsége budapesti főmegbízottjának." Cadogan megjegyzése: „Meglepő, hogy Dr. Benes előrelát egy magyar köztársaságot. Budapestről származó értesülésünk ezt nem igazolja. Helyeslem Sir. G. Clerk beszédét." 8. Budapest, 1921. március 28. Mr. Hohler távirata a Foreign Office-nak Horthyval IV. Károly puccskísérlete ügyében folytatott nem hivatalos beszélgetéséről No. 72. a. My telegram No. 71. I saw Admiral Horthy this evening unofficially in accordance with decision arrived at with my French and Italian colleagues. * Említést érdemel, hogy Hohler budapesti főmegbízott jelentette 1920. december 31-én Curzon külügyminiszternek: József főherceg meglátogatta őt és közölte vele, hogy eddig már háromízben visszautasította a magyar koronát; jugoszláv részről most azt tanácsolták neki, hogy változtassa meg a család nevét és akkor a kisantant hajlandó lesz őt elfogadni. A főherceg azt bizonygatta, hogy családja már 120 éve elszakadt az imperialista Habsburg-családtól és hogy tiszta magyar és hogy csak a magyarlakta területeket óhajtja; ő mindenkinél inkább lojális lenne az antanthoz, végül hivatkozott Konstantin görög király visszatérésére. Hohler hivatalosan megismételte a Habsburg-ellenes angol álláspontot, magánközlésként pedig igyekezett meggyőzni a főherceget, hogy egy polgárháború elkerülése érdekében ne törekedjék a trón megszerzésére. Hohler álláspontját jelentése végén a következőképpen foglalta össze: József főherceg nem törekednék az osztrák császári korona elnyerésére, nem lennének túl nagy ambíciói, így „Őfelsége Kormánya örülhetne, ha egy napon ő és nem más, tehetségesebb vagy nagyravágyóbb herceg foglalná el ezt a pozíciót." A fentiek ellenére ő, Hohler a hivatalos angol álláspontot közölte József főherceggel. (PRO FO 371. — Hungary (21) 1921 — f. 180 — С 685.)