Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Veres Miklós: Az Archivum Regni története, 1765–1874 / 31–67. o.

Az Archívum Regni Története 1765—1874 57 kot és egy allevéltárnokot kellene állítani, akik mellé szükség szerint egy vagy két lajstromozó szükséges. Ez a létszám — a már megszervezhető hat osztályt tekintve — 18—24 főnyi személyzetre rágna, ami alig haladná meg a felsorolt levéltáraknál akkor alkalmazott személyek számát. Török szerint ugyanis az országos levéltárnál a szolgán kívül csupán 1, a kancelláriánál 3, a helytartótanácsnál 1, a kamaránál 10, az erdélyi levéltárnál 9, a kúriánál 2, vagyis összesen 25 személy volt alkalmazva (a felsorolás és az összesítés pontatlan, a helyes adatokat ld. a „Függelék"-ben. Szerző). A főigazgatói és aligazgatói állások rendszeresítésével Török is egyetért, de azok betöltését addig nem tartja időszerűnek, amíg az említett levéltárak öszszevonása meg nem történik. A bizottság — külföldi példákra hivatkozva — javasolta azt is, hogy az újjászervezendő levéltár mellé kézikönyvtár is szerveztessék, amivel Török szintén egyetértett. Török János emlékiratában — mint láttuk — sok olyan fontos észrevétel van, amit a szakbizottság figyelembe vehetett volna, de az illetékes szervek egyelőre a szűkebb gyűjtőkörrel tervezett országos levéltár elhelyezési problémáit sem tudták kielégítően megoldani. A kiküldött enquéte-bizottság a levéltár elhelyezésének kérdésével is foglalkozott. Egy 1872. október 4-én kelt feljegyzés szerint az országház új, föld alatti helyiségében a régi és az újabb helytartótanácsi levéltárat, ennek helyére a két kancellária levéltárát, végül az országházi nagy és kis teremben a kincstári és erdélyi országos levéltárat kívánta elhelyezni.

118 Az elhelyezés kérdésének megoldása ekkor már sürgős feladattá vált, mivel hosszú vajúdás után 1872. október 13-án sor került az addig Bécsben őrzött kancelláriai levéltárak hazaszállítására is."

8 Az elhelyezést ill. felállítást december 6-ára fejezték be, amiről e levéltárak gondozója, Raaperger Lipót segédhivatali aligazgató tájékoztatta a belügyminisztert. Raaperger egyben azt is jelentette, hogy a levéltár állományából a király személye körüli minisztériumnál, Bécsben visszatartották a nagyobb és kisebb királyi pecséteket, a volt magyar udvari kancelláriánál letett végrendeleteket, a könyvtárat 1861—1867-ig, végül az I. osztályú királyi könyveket 1527— 1848-ig.

120 A kancelláriai levéltárakhoz hasonlóan nehézkesen ment az erdélyi országos levéltár Kolozsvárról Budára való átköltöztetése is. Bár — mint láttuk — az országgyűlés már 1871-ben elhatározta e levéltárnak az országos levéltár keretébe való bevonását, az átszállításra vonatkozó konkrét határozat, valamint a költségek fedezésére szükséges 20 000 forint megszavazása csak az 1873. évi 86. ülésén történt meg.

1

"

21 Végül 1874 elejére a levéltárat áthozták Budára, s azt márciusra az országházban kijelölt helyén fel is állították.

122 A belügyminisztérium a levéltárak összpontosításával párhuzamosan, az 118 K 148. BM. Ein. 1874. II. a. tétel, 3088. alapszám. 119 Uo. 1873. III. m. tétel. 2066. alapszám. Barthos miniszteri tanácsos 1872. okt. 12-én 11 órakor a következő szövegű táviratot adta fel Bécsben: Ministerium des Innern. Ofen. Das Schiff mit sämtlichen ungarischen und siebenbürgischen Hofkanzlei Akten trifft morgen den 13. im Laufe des Vormittags in Ofen ein. Barthos. 120 Uo. 121 Uo. 1874. II. a. tétel, 3088. alapszám. 122 Uo. 45. alapszám. — Jakab Elek 1874. márc. 11-én jelentette a belügyminiszternek, hogy a levéltár felállítása befejeződött.