Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Veres Miklós: Az Archivum Regni története, 1765–1874 / 31–67. o.

56 Veres Miklós ///. osztály A m. kir. helytartótanács levéltára, melyhez még hozzá kell csatolni a Bach-korszakbeli helytartóság és a magyar provizórium-kori visszaállított helytartótanács iratait 1867-ig. IV. osztály A m. kir. kamara levéltára, melyhez még a Bach-korszakbeli pénzügyi igazgatóságok irattára járulhatna, a magyar provizóriuméval együtt 1867-ig. V. osztály A m. kir. curia és a kerületi táblák régi levéltára, melyhez még a Bach-korszakbeli főtörvényszékek (Oberlandesgericht-ek) irattára lenne csatolandó, a viszszaállított kúria levéltárával együtt 1867-ig. Tárgyrokonságuknál fogva ugyancsak ide kellene besorolni azoknak a hiteleshelyeknek (káptalanok és konventek) az országos levéltárait, melyek az új viszonyok között ezeket őrizni és megtartani nem kívánnák. VI. osztály Az erdélyi levéltár, melyhez tartoznék az erdélyi udvari kancellária, az erdélyi gubernium és az erdélyi fiscus levéltára. VII. osztály A m. kir. minisztériumok irattáraiból időszakok szerinti részletekben alakítandó új levéltári osztály. Mint látjuk, Török János fenti javaslata szerint az újjászervezett országos levéltár gyűjtőköre jóval szélesebb lett volna, mint ahogy azt a bizottság tervezte, de — szerintünk — még ez sem tekinthető teljesnek. Felsorolásából Török is kihagyta az abszolutizmus korában működött főállamügyészségek (GeneralProcuratur-ok, ill. 1854 után Oberstaatsanwaltschaf t-ok) levéltárait, a Bécsben székelt legfőbb törvényszék (Oberster Gerichtshof) magyar és erdélyi osztályának iratanyagát, valamint az 1856-ban felállított úrbéri főtörvényszékek (Urbarial Obergericht-ek) és a bécsi legfőbb úrbéri törvényszék (Oberstes Urbarial Gericht) levéltárát. Felsorolásából ugyancsak kimaradt az 1869-ben megszüntetett négy kerületi tábla helyébe szervezett, s csupán két évig működött ideiglenes vegyes királyi bíróságok anyaga is. Az enquéte-bizottság az új levéltár személyzetére vonatkozóan is kidolgozta javaslatát. E szerint 1 főigazgatói, 2 aligazgatói, 2 levéltárnoki és 6 levéltári tiszti állásra lenne szükség, akiknek évi fizetése és lakbére 21 100 forintra rúgna. Ezenkívül 5000 forintot irodai költségekre és meghatározatlan számú díjnok alkalmazására irányoztak elő. Minthogy azonban az erdélyi főkormányszék levéltára akkor még Kolozsvárott volt, a bizottság annak Pestre szállításáig az ottani személyzet (1 igazgató, 2 lajstromozó, 6 írnok, 1 szolga és 1 fűtő) fizetésére a fentebb tervezett állásokból 1 aligazgatói, 1 levéltárnoki és 2 levéltári tiszti állás tartalékolását javasolta. Török János memorandumában az újjászervezendő levéltár személyzetére vonatkozóan is megtette a maga javaslatát. Az általa ésszerűnek tartott szervezeti tagolódásnak megfelelően kifejtette, hogy minden osztály élére egy levéltárno-