Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Veres Miklós: Az Archivum Regni története, 1765–1874 / 31–67. o.

42 Veres Miklós ból és 8 fasciculusból álló anyagát a Lad. 60. B. C. és D. jelzetek alatt helyezték el, József nádor iratait pedig elkülönítették, mely a levéltárban a mai napig is külön állagot képez. Az Archivum Regni anyagának gyarapításában Kovachich Márton Györgynek, a kamarai levéltár lajstromozójának is hervadhatatlan érdemei vannak. A levéltár iratállományát nemcsak a fentebb említett, országgyűlési másolatokból álló gyűjteményével gazdagította, de hosszú, fáradságos munkával az ország számos levéltárában értékes anyagfeltárást is végzet^. Kovachichnak, aki már 1792-ben nádori engedélyt nyert az Archivum Regni iratainak használatára, annak állományát alkalma volt megismerni, s az ott levő hiányokról is képet alkotni. Nyilvánvalóan az ott tapasztalt fogyatékosságok ösztönözték arra, hogy 1802-ben, a nádorhoz benyújtott három memoranduma közül egyet az országos levéltár megújításának szenteljen. E tervezetében javasolja az országgyűlési dekrétumok nyomtatott és kéziratos példányainak összegyűjtését. Előbbiekből egy példányt elegendőnek tart, de a kéziratos szövegeket mind össze kell gyűjteni. Kidolgozta javaslatát az iratok megszerzésének módjára vonatkozóan is. A tulajdonosokat a nádor szólítaná fel az iratok átengedésére, a vármegyék levéltárainak anyagát pedig át kellene vizsgálni, amire szolgálatait fel is ajánlotta. Kovachich vállalta, hogy e levéltárak átvizsgálásával egyidejűleg elkészítené más közjogi érdekű iratok jegyzékét is. Tervezete végén felsorolja azokat az iratokat, melyeket az ország levéltárában vél egybegyűjtendőnek. Ilyenek az országgyűlési iratok és naplók, a közjogi érdekű tárgyalások és követségek iratai és naplói, az országos hatóságok iratai, a szabályrendeletek, az országgyűlési dekrétumokban említett akták, a vallásügyi kérdéseket szabályozó iratok, s a törvényhatósági iratok (privilégiumok, statútumok, céhiratok).

58 Kovachich ezeken kívül ide sorolta még az országos nagybírák (nádor, országbíró, kir. személynök) által, részint az 1723 utáni új bíróságokon, részint a régi, 1723 előtti octavalis törvényszékeken tárgyalt perek iratait is (acta judicum regni ordinariorum). Kovachich — mint látjuk — túlméretezte az Archivum Regni gyűjtőkörét, javaslata azonban haladó vonásokat is tartalmaz, amennyiben az országos hatáskörű bíróságok anyagát is be akarta vonni a levéltár keretébe. Mai felfogásunk szerint viszont a törvényhatóságok privilégiumai, helyi vonatkozású statútumai, a céhiratok stb. semmiképpen sem illettek volna bele az országos levéltár gyűjtőkörébe. Kovachich javaslatának realizálása csaknem egy évtizeddel elodázódott, s csak élete alkonyán, 1810. május végén kapott megbízást a nádortól az országos jelentőségű iratok felkutatására. A kutatómunka megkezdésére az 1808. évi 4. te. alapján került sor. A nádor megbízásából, az országbíró által kiadott instructio szerint Kovachich feladata a bandériumokra vonatkozó adatok, továbbá a Corpus Jurisból még hiányzó országgyűlési végzemények, és mindazon tárgyak összegyűjtése volt, melyekkel a Nemzeti Múzeum anyagát gyarapítani lehet.

58 Emellett az instructio azt is előírja Kovachich számára, hogy a levéltár gyarapításának szempontjait is figyelembe kell vennie. Kovachich — megbízatásához híven — még 1810 júniusában megkezdi körutazását a levéltárak anyagának átkutatására. Ütjára magával viszi az akkor 58 V. Windisch Éva: Kovachich Márton György és a magyarországi levéltári forrásanyag feltárása. LK. 37. évf. (1966) 74. 1. sfl OL. O. 125. Bírósági levéltárak, Országbírói hivatal. Általános íratok. 1862. VIII. C.