Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Veres Miklós: Az Archivum Regni története, 1765–1874 / 31–67. o.

Az Archívum Regni története 1765—1874 41 hogy az ország összes iratait 15 nagy ládába rakta, s véleménye szerint azt valamelyik káptalan levéltárában kellene elhelyezni. A- levéltárnok a továbbiakban előadja, hogy a hajóval történő szállítást — a növekedő jég és a gyakori erős szelek miatt — nem tartja elég biztonságosnak, s ezért a tengelyen való szállítást javasolja. A nádor a javaslattal egyetért és december 2-án utasítja Rudnyákot, hogy az iratokat fogadott fuvarosokkal szállíttassa Temesvárra, s ennek költségeire, valamint a szállítmányt kísérő allevéltárnok és hajdú napidíjaira 1000 forintot utal ki az ország pénztárából.

49 Ez az összeg azonban kevésnek bizonyult. Rudnyák ugyanis azt jelentette a nádornak, hogy a fuvarosok szekerenként 500 forintot, azonkívül a harmadik, fedett kocsiért, amely a két terhes szekeret kísérő allevéltárnokot és hajdút szállítja, 400 forintot kérnek. Így a napidíjakkal együtt még legalább további 1000 forintra van szükség. A nádor erre úgy határozott, hogy az iratok átszállításával további intézkedésig várni kell, s azok számára Temesvárott alkalmas őrzőhelyet kell ke• "írt resni. így 1805-ben a levéltár átköltöztetése elmaradt, de a franciák további előnyomulásával a kérdés újból napirendre került. Miután Napóleon már Bécset is elfoglalta, József nádor 1809-ben úgy rendelkezett, hogy az Archívum Regni Acta radicalia-ját, protocoilumait és más jelentősebb iratait az elenchusokkal együtt össze kell csomagolni és biztonságos helyre, Temesvárra kell szállítani.

51 Az átszállítás 1809 nyarán meg is történt, s az iratokat Sághy József allevéltárnok kísérte,

92 aki azokkal együtt mindvégig Temesvárott maradt. Néhány hónap múlva, amikor a helyzet biztonságosabbá vált, a nádor elrendelte az iratok viszszahozatalát,

53 ami 1809. november végére meg is történt.

5

* Miután a levéltárat újabb veszély már nem fenyegette, megindulhatott annak további, rendszeres fejlődése. Így 1810-ben állványokkal, asztalokkal, pultokkal, ládákkal atb. gyarapodott az Archívum Regni felszerelése, amit a nemesi felkelő sereg parancsnoksága, az Insurrections Praefectura bocsátott rendelkezésére.

55 Ezekre igen nagy szükség volt, mert az iratállomány is tovább növekedett. 1811-ben József nádor rendeletére levéltári őrizetbe adták hivatali elődje, Sándor Lipót, valamint az ő nádorsága alatt keletkezett olyan iratokat, amelyek addig az un. nádori házi levéltárban voltak elhelyezve. Az átadott két láda egyikében az 1790—1795, valamint az 1796—1807 közötti években keletkezett közigazgatási és jász-kun vonatkozású, különféle, országhatárok megállapítására vonatkozó iratok, valamint országgyűlési utasítás, ínségakcióval kapcsolatos iratok és számadások voltak. A kisebbik láda az 1797—1803 évek nemesi felkelési iratait foglalta magában.

65 Ugyancsak ebben az esztendőben került sor az 1801. és 1805. évi nemesi felkelési iratok átadására is, amelyek addig az országházban voltak elhelyezve.

57 Az átadott iratok közül Sándor Lipót nádor 3 protocollum48 Uo. Ne 58. 50 Uo. Ne 59. 51 Uo. Ne 112. 52 Uo. Ne 116. 53 Uo. Ne 120 54 Uo. Ne 123. 55 N 24. Arch, pal. archiducis Josephi. Általános iratok. Archiválta. 1810. Ne .1669. 56 N 41. El. act. Lad. E. Fase. C. Ne 11. 57 N 112. Off. AR. Ne 174.