Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Veres Miklós: Az Archivum Regni története, 1765–1874 / 31–67. o.

40 Veres Miklós 1790/91. évi országgyűlés által kirendelt különféle bizottságok iratai egymás után érkeztek be a levéltárba. 1795. május 13-án az úrbéri bizottság iratainak elenchusát, május 17-én a bányaügyi és oktatásügyi bizottságok, szeptember 5-én pedig a jogügyek rendezésére kiküldött bizottság iratait adták át a nádori kancelláriából.

41 1796. január 22-én a Magyarország és Stájerország közötti határvita rendezésére kiküldött bizottság iratai kerültek a levéltár őrizetébe,

42 1797. január 17-én pedig a Magyarország és Galicia közötti határra vonatkozó térképeket vett át a levéltárnok.

43 Az 1802. évben a levéltár állománya Kovachich Márton Györgynek, országgyűlési naplókból és iratokból álló gyűjteményével gyarapodott. Kovachich maga kérte József nádortól, hogy gyűjteményét az Archivum Regniben helyezhesse el, mivel már 7 kötet úgyis ott van, s nála nincs megfelelő, tűzmentes hely az iratok tárolására. A kérésnek a nádor helyt adott és utasította Rudnyák levéltárnokot az iratok átvételére.

44 Az anyaggyarapodás következtében felmerült újabb, valamint a régebbről összetorlódott munkák szükségessé tették volna a harmadik levéltári státus újbóli betöltését. Ez azzal kapcsolatban merült fel, hogy Sághy József levéltári írnok, 11 évi szorgalmas munkája elismeréséül, 1805-ben az üresen álló allevéltárnoki állásra való előléptetését kérte. Rudnyák levéltárnok Sághy kérését támogatta, s azonkívül javasolta a nádornak, hogy az ily módon megüresedő írnoki állást is töltse be.

45 A nádor a kérésnek csak az első részét teljesítette, Sághy allevéltárnokká való előléptetésével,

46 de az írnoki állás betöltésére csak 17 esztendő múlva, 1822-ben került sor.

47 Így a levéltár továbbra is az addigi két dolgozóval látta el a reá háruló teendőket, pedig még az 1805. esztendőben újabb rendkívüli feladatok is jelentkeztek. Az. I. Napóleon hadseregének sorozatos győzelmei következtében előállott helyzetben nem a levéltár anyagának további gyarapítására, hanem a már bent levő anyag biztonságba helyezésére kellett gondolni. József nádor ennek megfelelően Boros Lajoson, a nádori hivatal irodaigazgatóján keresztül utasította a levéltárnokot, hogy mind a nádori, mind a regnicolaris iratokat Temesvárra kell menekíteni. A nádor az átszállítást sürgetve, 1805. november 24-én arról érdeklődött, hogy hogyan haladnak az iratok berakásával, azok hány ládát fognak megtölteni, és az elszállításhoz hány szekérre lesz szükség. Kívánatosnak tartotta, hogy a rakodás minél előbb megtörténjék, mert félő, hogy az időjárás miatt a hidat hamarosan fel kell szedni.

48 Rudnyák november 30-án jelentette a nádornak, 41 N 41. El. act. Lad. E. Fase. C. Ne 2, 3, 4, 5. 42 Uo.Ne 6, 8, 9. 43 Uo. Ne 10. 44 N 112. Off. AR. Ne 14. 45 Uo. Ne 41. Rudnyák a levéltár státusa kibővítésének szükségességét azzal indokolja, hogy a teendők megnövekedtek. Hivatali elődei, Balogh László és Bachó József, akik mindketten helytartótanácsi consiliariusok is voltak, e munkájuk mellett a levéltárat alig tudták vezetni, azoknak a munkája pedig, akik irányítás nélkül a levéltárban dolgoztak, vagy hiányos, vagy annyira felületes volt, hogy azokat neki és a mellé beosztott írnoknak újra meg kellett csinálni. így a munkák összetorlódtak, s azokat minél előbb szeretnék elvégezni. 49 Uo. 47 Az írnoki állást ekkor is csak azért töltötték be, mert a levéltárnoki állás üres volt. 3 személy foglalkoztatására — az Archivum Regni további fennállásának egész ideje alatt — később sem került sor. 4S N 112. Off. AR. Ne 55.