Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Veres Miklós: Az Archivum Regni története, 1765–1874 / 31–67. o.

38 Veres Miklós cellanea helyére 3 kötet protocollumot és 5 csomónyi királyi rendeletet helyeztek el. Wesselényi Ferenc és Esterházy Miklós anyagának raktári elhelyezését oly módon változtatták meg, hogy előbbinek az anyaga a Lad. 65. alól a Lad. 56., utóbbié pedig a Lad. 59. alól a Lad. 58. alá került. A rendezés során egyes, főleg bírói parancsokat tartalmazó állagoknak a címét is megváltoztatták, ami az anyag behatóbb tanulmányozásának az eredményeként jött létre. Így pl. Pálffy Miklós és Esterházy Pál levéltárában a Varia mandata (Lad. 31., ill. 43.) c. állagokból Mandata juridica lett, utóbbinál ezen kívül a Minutae mandatarum diversorum c. állagnak (Lad. 44.) a Minutae mandatorum juridicorum címet adták. Ugyanennek a levéltárnak a másik Varia mandata c. állagát (Lad. 49.) megszüntették, amelynek iratait nyilvánvalóan az előbbi állagokba olvasztották be. A levéltár dolgozóinak további érdeme, hogy a bentlevő iratok hozzáférhetővé tételét nem csak rendezési, hanem segédletkészítési munkákkal is elősegítették. A nádori levéltárból Batthyány Lajos, Lotharingiai Ferenc, Pálffy János és Pálffy Miklós iratait általános mutatóval (index generalis) látták el, ami a levéltárnak nemcsak az akkori, jogbiztosító , tevékenységét könnyítette meg, hanem a mai tudományos kutatásnak is nélkülözhetetlen segédeszközéül szolgál. Az országbírói levéltár állománya 1765-ben csupán Forgách Ádám és Batthyány Ádám irataiból, valamint Draskovich Miklós és Csáky István iratainak egy részéből, összesen 4 kötetből és 25 csomónyi iratból állt.

35 A tárgyalt időszakban került sor Draskovich és Csáky országbírák anyagának további gyarapítására (előbbi iratait 4, utóbbiét 26 csomóval növelték), valamint Báthory István, Nádasdy Ferenc, Erdődy György, Pálffy Miklós, Koháry István, Pálffy János, Esterházy József, Erdődy György, Illésházy József, Pálffy Miklós, fekete György és Csáky János országbírák meglevő összes iratainak, valamint az 1790-ben még e tisztséget viselő Zichy Károly (1788—1795) iratai egy részének a levéltárban való elhelyezésére.

36 1765-ig az országbírák iratait is, a nádori iratok után, folytatólagos ladula jelzetekkel látták el. Az 1765—1790 közötti időszakban ezt a szisztémát már csak azért is meg kellett változtatni, mert Albert szász herceg kir. helytartó ekkor beszállított, tekintélyes mennyiségű (8 kötet+150 csomó) iratanyaga már az országbírói levéltár számkontingensének egy részét is elfoglalta, illetőleg azokat eredeti őrzési helyükről kiszorította.

37 Így az összes országbírói iratokat egységes rendszerbe foglalták, melyek két nagy betűvel jelzett, laduláknak nevezett nagyobb egységekbe és fasciculusoknak nevezett kisebb egységekbe kerültek. Utóbbiak általában egy-egy tárgyi csoportnak felelnek meg. 35 Ezeket Koháry István országbíró a pozsonyi káptalannál helyezte el, ahonnan már 1753-ban az Archívum Regni felállítása alkalmával ide szállították át megőrzésre. A 39. Acta gen. 1788. Ke 5432. 86 Csáky János országbírónak és hivatali elődjének, Fekete Györgynek az iratait közvetlenül a levéltárba szállították. Uo. Erdődy György, Pálffy Miklós, Koháry István, Pálffy János, Esterházy József, Erdődy György, Illésházy József, Pálffy Miklós, Fekete György és Csáky János országbírák iratait utóbbi adta át a levéltárnak 1786-ban. 37 Draskovich Miklós és Batthyány Ádám országbírák iratai ugyanis a Lad. 74. és 75. jelzetű rekeszekben voltak elhelyezve, Albert kir. helytartó iratai később a 61—78. sz. Ladulákat kapták meg.