Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Veres Miklós: Az Archivum Regni története, 1765–1874 / 31–67. o.

Az Archívum Regni története 1765—1874 37 ként került a levéltár őrizetébe továbbá a Lad. Z., mely a porták kiigazítására vonatkozó jegyzőkönyvet tartalmazza. A Lad. XX. N°- 2. és 4. jelzet alatt a magyar—osztrák és a magyar—morva, ill. a Magyarország és Stájerország közötti határ kiigazítására vonatkozó térképeket, a 12. sz. alatt pedig az Acta commissionum et expeditionum ex archivo f actarum c. állag iratait helyezték el. A hárombetűs jelzetű állagok közül a Lad. AAA., BBB., FFF. és GGG. jelzetek alá az 1715. évi 30. te. alapján a vallás ügyében kirendelt pesti bizottmány iratainak másolatai kerültek, néhány rendelettel, valamint a katolikus és evangélikus rendek között folyt viták iratai nyertek elhelyezést. Végül a Lad. JJJ. jelzet alatt az országos nemesi felkelések iratait vették állományba az 1741—1750 közötti évekből. Ezzel egyidejűleg megszüntették az YY. és ZZ. ladulákat, melyek alatt 11 kötet Corpus Juris volt elhelyezve. Ezek számára a Lad. XX. N°-9es rekeszt jelölték ki, de a kötetek számát a táblázaton nem tüntették fel. Nem szüntették meg azonban a Lad. LLL. jelzet alatt elhelyezett Acta privatorum c. állagot, bár — mint fentebb láttuk — az 1765. évi törvénytervezet, és a királynő is a magánszemélyek iratainak visszaadását vette tervbe.

94 A nádori levéltár 2L tárgyalt időszak alatt nem csak Albert szász herceg királyi helytartó 1766—1781 között keletkezett irataival gyarapodott, hanem egyes, korábbi nádoroknak 1765-ig még be nem szállított irataival is. Hogy csak a legfontosabbakat említsük, Lotharingiai Ferenc kir. helytartó anyagát királyi rendeletekkel, jogszolgáltatási kiadványok fogalmazványaival és a Pest megyére vonatkozó iratokkal, Batthyány Lajos nádor levéltárát pedig az utóbbiakkal egészítették ki (a nádorok, ill. kir. helytartók — mint ismeretes — Pest megye főispáni tisztségét is viselték). Pálffy János levéltárát a jász-kunokra vonatkozó iratokkal gyarapították. A táblázatokon ezen kívül az egyes állagoknál mutatkozó mennyiségi változás részben további begyűjtés, részben a levéltárban végzett rendezési munkák eredménye. A levéltár dolgozói ugyanis a nádori levéltárban jelentős rendezési munkát is végeztek. Batthyány Lajos iratai közül rendezték a különféle bírói parancsok, nádori adományok s a hiteleshelyi kiadványok fogalmazványait, a delegált bíróságok peres anyagát stb. A rendezés következtében egyes állagok, mint pl. a Minutae mandatorum, contradictionum, fassionum stb. mennyisége csökkent, s az ezekből kiválasztott vegyes iratokkal a miscellanea jellegű anyagot növelték. Növekedett a vegyes iratok mennyisége Pálffy Miklós és Esterházy Pál nádorok levéltárában is, de Lotharingiai Ferenc helytartó levéltárában az ilyen jellegű anyagot felszámolták, Pálffy Jánoséban pedig egy csomóval apasztották. Az iratrendezésen kívül a levéltár dolgozói némi raktárrendezést is végrehajtottak. Lotharingiai Ferenc levéltárában a Lad. 20. alá, a felszámolt mis34 A magánszemélyek irataiból képezett Acta privatorum c. állagot később sem szüntették meg, sőt annak mennyisége még tovább növekedett. Csupán a jelzetét változtatták meg Lad. LLL-ről Lad. RRR-re. Az állagból csak szórványosan adtak vissza iratokat, ha azokat a tulajdonosok visszaigényelték. Így pl. a pannonhalmi főapátság 1873-ban kérte vissza azt a 28 darab eredeti oklevelet, amelyeket 1759-ben helyezett el az Archívum Regniben, s amelyek — a táblázatok tanúsága szerint — az említett állag törzsanyagát képezték. (N 112. Officium Archivi Regni. N° 1147. és 1172.) Az állagból megmaradt többi iratot később sem adták vissza tulajdonosaiknak, hanem a felszabadulás után az Archívum Regniből kiemelték és a családi levéltáraknál, az Országos Levéltár III. osztályán helyezték el.