Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 1. - Veres Miklós: Az Archivum Regni története, 1765–1874 / 31–67. o.

34 Veres Miklós sőt időnként még ennek is alatta maradt.) A házfelügyelőt és a hajdúkat azonban nem csupán a levéltár, hanem az egész országház szolgálatára szánták.

14 A nádor által ténylegesen betöltött három állásra igen nagy szükség volt az Archívum Regniben, mert az iratállomány további gyarapítása, a már begyűjtött iratok lajstromozása és mutatózása nagy erőfeszítést igényelt. A levéltárnok a helytartótanácsnál továbbra is betöltött tanácsosi tisztsége mellett a levéltári munkákkal vajmi keveset foglalkozhatott. így reá elsősorban az irányító szerep hárult, míg az érdemi levéltári munkákat az allevéltarnok és az írnok végezte. Minthogy azonban e munkák 1765-re rendkívül összetorlódtak, továbbra is, egészen 1767 március végéig megtartották az 1759-ben Csintó Imre allevéltarnok mellé rendelt Zgurics János és Salix Mátyás, valamint az 1761-ben alkalmazott Rosás András, Pribék István és Rudnyák András kisegítő munkaerőket (adjunctusokat) is.

15 A levéltár három főnyi állandó személyzete a hetvenes években két esztendő leforgása alatt teljesen kicserélődött. 1773-ban Krascsenics Mihály más munkaterületre történt előléptetése következtében az írnoki állás megüresedett, se tisztségre Balogh László levéltárnok javaslatára Bittó Tituszt nevezte ki a levéltár akkori főfelügyelője, Albert szász herceg királyi helytartó.

18 1775-ben Nisnyánszky József allevéltarnok meghalt, s helyét a már fentebb említett Rudnyák Andrással — aki ekkor a helytartótanácsnál irodai kiadó volt — töltötte be a helytartó, s évi fizetését, az országgyűlés által megszabott 500 forint helyett 400 forintban állapította meg.

17 Rudnyák kinevezése után alig két héttel, 1775. december 1-én változás következett be a levéltárnoki állásban is. — Balogh László helyébe — aki udvari kancelláriai tanácsossá lépett elő — Bachó József helytartótanácsi tanácsost nevezték ki.

18 Bachó levéltárnokká történt kinevezése — akárcsak elődjéé — azt mutatja, hogy ekkor még a levéltárnokságot elsősorban reprezentatív állásnak tekintették, s csak másodlagos kérdés volt a levéltári munkákkal való érdemi foglalkozás. Bachó Józsefnek, akárcsak hivatali elődjének, a levéltárosság csupán „másodállása" volt.

19 A Batthyány Lajos nádor által kezdeményezett és gondozott, s az 1765. évi országgyűlés által is felkarolt magyar levéltárügy fejlődése alig egy évtized alatt hanyatlásnak indult.

20 A kezdeti nagy buzgalom alábbhagyott, ami azzal 14 Ember i. m. 10. I. — Az országgyűlés a levéltárnoki állásra 600, az allevéltárnokira 500, a két írnokira 300—300, a járulnokira 150, a házfelügyelőire 50 és a két hajdúira 96—96 forint évi fizetést állapított meg: N 42. Archívum Regni. Lad. F. Fase. D. N° .1. 15 Bottló L m. (Az Archívum Regni első évtizede) 66—67.-lap. 16 N 42. Prot. inst. AR. univ. pag. 197. 17 Uo. pag. 199. 18 Uo. pag. 207—208. 19 A helyzetet pontosan ismerő Rudnyák András levéltárnok 1790-ben jelenti az országgyűlésnek, hogy 1775 körül a levéltár első archivariusa egyben a helytartótanács tanácsosa is volt, s az ezzel járó szüntelen elfoglaltsága miatt a levéltárral meg sem ismerkedhetett, s még kevésbé foglalkozhatott az ottani munkákkal. N 42. Archívum regni. Lad. F. Fase. D. N° 45. 20 Rudnyák András levéltárnok az Archívum Regni akkori állapotáról a következőket írja: „Illy karban vala ezen Ország kintsét magában foglaló, de egyéb eránt Tiszt visellőivel együtt kevés tekintetben lévő, és mind tsak nem feledékenségben tsüggő Archívumnak sorsa mind addig; miglen 1783-dik esztendőnek végén én Első Archivariussá,-úgy egy Vice Archivarius, és egy Cancellísta azon Archívum mellé rendeltettünk." N 42. Archívum regni. Lad. F-i Fase. D. Ne 45.