Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Szovjetszkije Arhivü, 1966. / 278–279. o.

• 278 - ^ Folyóiratszemle új szempontú vizsgálatáról számol be. Szerző ismertetve a kódex keletkezésére vonatkozó korábbi magyar kutatásokat, majd bemutatva a kódex tartalmát, rámutat arra, hogy a kódexet 1193—1195 közötti készítése után az egész XIII. századon át folyamatosan kiegészítették, — valamint arra, hogy jellege szerint nem annyira szertartáskönyvről, mint inkább káptalani iskolai litterális oktatási segédletről van szó. A könyv keletkezési helyéül Veszprémet teszi meg, vizsgálva a benne előforduló helyrajzi adatokat, s utalva a Veszprém melletti bazilita kolostorra, mely indokolja a bizáncias és bizánci szláv elemek szereplését. Emellett utalásokat észlel a veszprémi Gizella kápolna felszentelésére és az ugyancsak veszprémi Szent György kápolnára is. Végül a veszprémi káptalani iskola 1276 előtti fennállásáról szóló dokumentumok újbóli revízióját sürgeti. — A számban a 60 éves Huscava professzorról olvashatunk méltató sorokat; — irodalmi ismertetések és folyóiratszemle után a szám ismerteti a pozsonyi Kommenius egyetemen folyt levéltári és történeti segédtudományi oktatás 1945—1965 közötti eredményeit gazdag bibliográfiával. — A szám befejezésül közli a szlovák levéltárak címjegyzékét, mely a pozsonyi központi, a három körzeti és a 32 járási, valamint 2 önálló városi és 5 egyéb fenntartó által üzemeltetett levéltár és ezek összesen 17 kirendeltsége postacímeit adja. — Majd a szlovák levéltári kiadványok eddig megjelent impozáns bibliográfiáját olvashatjuk. —•' A Krónika rovatban Teodor Lamosról olvashatunk nekrológot. — C. 2.: MICHAL KÜSIK: A munkásmozgalom és a kommunista mozgalmak az állami dokumentumok tükrében címmel ismerteti a szlovák állami és kerületi levéltárakban folyó kutatómunkát (történeti forrásanyag tematikai katalogizálása, 180 ezer regeszta elkészítése), amelyet egyéb források feltárásával (sajtó, magánlevéltárak, kép- és hanganyag, szóbeli emlékek gyűjtése stb.) kell kiegészíteni a tudományos feldolgozó munka megkezdéséig. — STEFAN KAZIMIR XVII. és XVIII. századi megyei ár- és bérkorlátozások forrásértéke címmel elemzését két anyagra korlátozza: az árak és bérek alakulását 1627—1706 között Szepes megyében összeveti a Pozsony megyei 1712—1800 évi adatokkal. A tanulmány a kor gazdasági-társadalmi viszonyai, a termelés, termék-előállítási költségek, bér- és árviszonyok történetének tanulmányozásához nélkülözhetetlen forrásanyagok értékelését adja, számos, az összehasonlítást elősegítő grafikonnal és táblázatokkal. — A szám gazdag irodalomismertetési rovatában Sashegyi Oszkárnak az abszolútizmuskori levéltárról készített ismertető leltáráról, Kállay Istvánnak a Mitteilungen des österreichischen Staatsarchivsban a szabad királyi városok igazgatásáról írt tanulmányáról, továbbá az 1945—1964 közötti magyar történeti segédtudományi kutatásokat összefoglaló munkálatokról olvashatunk részletes ismertetést. — A szám ezekután részletes bibliográfiát ad a szlovák levéltárakban mai napig készített segédletekről, melyeket egy, a mi fondjegyzékünkhöz hasonló, szervezet típusok szerinti csoportosításban tesz közzé. 1252 segédletet sorol fel, melyekben benne foglaltatnak az előző számban ismertetett nyomtatott, illetve sokszorosított formában megjelent segédletek is. A segédletek túlnyomó része (934 db) inventár, — kb. 300 a katalógusok, tehát darabszintű jegyzékek száma. A segédletek elsősorban az újabb anyagról készültek, de a családi levéltárakról szóló leltárak javarészt régi anyagot tartalmaznak. A bibliográfia áttanulmányozása rendkívül hasznos segítséget nyújt minden szlovák levéltárban történő kutatáshoz. P. G. É. SZOVJETSZKIJE ARHIVÜ. Organ Glavnogo Arhivnogo Upravlenyija pri Szovjetye Minisztrov SZSZSZR. Moszkva. 1966: Nr. 1.: Az új címen megjelenő folyóirat — a tíz éven át Voproszü Archivovegyenyija címen megjelentetett orgánum folytatása — bevezető számában az 1918. évi, a levéltárak újjászervezéséről és központosításáról szóló lenini dekrétum fotókópiájával kezdi közleményeit. — G. A. BELOV, a Levéltári Főigazgatóság vezetője a Szovjetunió levéltárügye fejlődésének perspektíváit elemzi. A főfeladatok közt említi az ügyintézés egységes állami rendszerének kidolgozásában való tevékeny közreműködést, az új technikának mind szélesebb körű levéltári alkalmazását és a levéltárelmélet továbbfejlesztését. — M. N.' TUPICÜN és L. I. JAKOVLEV az Orosz Szocialista Szövetségi Szovjetköztársaság állami ügyintézésének megjavítására tesznek javaslatot. — N. M. DRUZSINYIN akadémikus személyes hangú, saját levéltárosi múltját idéző visszaemlékezésével köszönti az új címen megjelenő folyóiratot. — Sz. O. SMIDT Rettegett Iván kora évkönyveinek szerkesztési problémáival foglalkozik. — Nr. 2.: A folyóirat eddig ismeretlen LENiN-kéziratokat közöl fotókópiában. — Ezután az SZKP XXIII. Kongresszusa és a szovjet levéltárosok feladatai cím alatt azt tárgyalja, hogy miként működhetnek közre a levéltárak a kongresszus határozatainak sikeres végrehajtásában. — Ezután forrásközlés következik: Lenin elvtárs parancsára címmel az uráli munkások védelmére kiadott rendeletek szövegét közlik (1919—1920). — Sz. F. BUTOCSNYIKA és L. F. NYIKOLSZKAJA Lenin összes Művei újabb kiadásában közzétett, eddig ismeretlen dokumentumokat ismertetnek. — V. N. KOSZENKO és JE. B. SZTRUKOVA Lenin összes Művei tudományos