Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Bélay Vilmos: Szovjetszkije Arhivü, 1966. / 278–279. o.

Folyóiratszemle 279 tájékoztató apparátusának összeállítási munkálatairól számolnak be. — Sz. I. KUZMIN az eddig ismeretlen, levéltárakban rejtőző Lenin dokumentumok felkutatásáról ír. — N. K. BAJBAKOV, a Szovjetunió Állami Tervhivatala elnöke , a múlt emlékei a nép szolgálatában" címen közli gondolatait. — G. A. BELOV az ügyintézés egységes rendszerének jelentőségérői szól, különös tekintettel az SZKP XXIII. Kongresszusának ezzel kapcsolatos határozataira. — N. B. VOLKOVA a Szovjetunió Központi Állami Irodalmi és Művészeti Levéltárának (CGALI) munkájáról tájékoztat. — G. D. TAVAMAJSVILI Grúzia levéltárait mutatja be. — Sz. O. SMIDT folytatja tanulmányát a Rettegett Iván-kóri évkönyvek szerkesztési problémáiról. — Nr. 3.: A Lenin elvtárs parancsára c. sorozatban a groznüj-i petróleumnak a szovjetország számára való biztosítását matatják be dokumentumokban. — Szerkesztőségi cikk köszönti az új ötéves tervet. — V. V. CAPLIN az iratselejtezés elméleti és gyakorlati kérdéseihez szól hozzá, a selejtezés kérdésével foglalkozó korábbi tanulmányokkal, cikkekkel szállva vitába. — T. USZUBALIJEV a Kirgiz Szovjetköztársaság Kommunista Pártja KB első titkára lelkes cikkében a Szovjetunió Minisztertanácsa 1963. évi ismert rendeletének maradéktalan végrehajtására hívja fel a levéltári dolgozókat. — P. I. BAZSANOV a szocsi városi tanács VB elnöke a szocsi parkban levő emlékfákról ír. — Nr. 4.: Az előző számokban megkezdett sorozat folytatásaként a fűtőanyagért folytatott harcot mutatja be a folyóirat, Lenin egyik munkatársa, I. I. Radcsenko. leveleinek tükrében •— M. KARIMOVA a Tádzsik Szocialista Szovjetköztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese Tádzsikisztán levéltáraiban címen számol be a köztársaság állami levéltárainak fejlődéséről és tevékenységéről. — A. V. JELPATYEVSZKIJ a személyi állományra vonatkozó iratanyag tudományos értékéről írva több, e kérdéssel foglalkozó korábbi cikkel száll vitába. — JE. I. NYIKIFOROV a televíziós stúdiók kino-dokumentumainak selejtezéséről szól. — A. Sz. MALYITYIKOV és M. V. MURAHINA a levéltári szerveknek a minisztériumok és főhatóságok irattárainak rendbehozására és az ügyvitel tökéletesítésére irányuló küzdelméről szólnak; — Nr. 5.: A füzet első közleménye itt is Lenin egy-egy konkrét utasításának végrehajtását mutatja be forrásközlés formájában, „A forradalom nem ismeri a kicsinyességet" címen. — Egy szerkesztőségi cikk arról számol be, hogy milyen módon készülnek a szovjet levéltárak az Októberi Szocialista Forradalom méltó megünneplésére (kiadványokkal, kiállításokkal). — Sz. T. BELJAKOV és M. SZ. VESZELINA a levéltárakban még lappangó Lenin dokumentumok felkutatására adnak szempontokat. — I. I. NOSZOVA, L. L. SZMOKTUNOVICS és D. I. SZOLSZKIJ a hivatali irattárak tájékoztató apparátusáról írva hangsúlyozzák: az iratanyag leltározásának differenciáltabbnak kell lennie. Arra is tanácsot adnak, miképp lehet az irattári kartonok segítségével hozzáfogni a katalogizáláshoz. — M. R. DZSABRAILOV a dagesztáni KP területi bizottságának titkára a köztársaság levéltárügyét ismerteti. — D. T. SZUBBOTYIN a levéltári fondok tudományosan megalapozott kiegészítésével foglalkozik elvi síkon. Ez a munka legyen konkrét és célratörő — írja. — L. N. PUSKAREV „a történeti forrás formája és tartalma" címen hatalmas irodalmi anyagot is felhasználva értekezik e kérdésről. Figyelmét a modern technika felhasználásával készült forrásokra (foto-fono és kino-dokumentumokra) is kiterjeszti. — Nr. 6.: A Lenin elvtárs parancsára című forrásközlemény ezúttal a bakui kőolajért folytatott harc dokumentumait publikálja. — G. G. VOROBJOV és K. K. RUGYELSZON . az iratok osztályozása és az információ problémáival foglalkoznak. A kérdésnek a szovjet archivisztikában tekintélyes irodalma van, amelyet a szerzők felhasználtak, igyekezve tovább vinni a kérdést a korunkban lehetséges legjobb megoldáshoz. — V. P. KARMALINA a fondok leltárához tartozó tudományos-tájékoztató apparátusról írva a Szovjetunió központi állami levéltárainak tapasztalatait összegzi. — N. D. BOLDÜREVA és M. JA. KAPRÁN a Szovjetunió és a szocialista országok levéltárügyének kapcsolatairól ír. A cikk foglalkozik — többek közt — a szovjet—magyar mikrofilm cserével is. — M. N. MARTINÖV a Szverdlovszki Állami Levéltárban őrzött anyag alapján a 18. századi uráli bányaüzemekre vonatkozó forrásanyagot elemzi. — A fentiekben csak a nagyobb közleményeket soroltuk fel. Amint a folyóirat elődje, a Voproszü arhivovegyenyija, úgy a Szovjetszkije arhivü is, lényegében hasonló tagolásban, másfajta közleményeket is megjelentet. Így minden számban találunk forrásközléseket — legnagyobb részt a Nagy Októberi Szocialista Forradalom és a polgárháború történetének dokumentumait olvashatjuk itt.' Akad azonban néhány, más történelmi korszakra vonatkozó forrásközlés is, ha nem is minden számban: utóbbiak közt egy-kettő a Nagy Honvédő Háború történetének dokumentumait adja közre. Kisebb terjedelmű közlemények olvashatók a legkülönbözőbb tárgykörökre vonatkozólag, pl. a levéltári elmélet és gyakorlat kérdéseiről — köztük egyre többször a gépi adatkikeresés problémái köréből. A külföldi levéltárügyi vonatkozásúak közt — az 1. számban — találjuk SZEDŐ ANTAL cikkét a levéltárak aktuális problémáiról. — Valamennyi számban találunk könyvismertetéseket és rövid, krónikaszerű beszámolókat a tudományos vitaülésekről és egyéb, a levéltárosokat érdeklő eseményekről. RZlav Vilmos