Levéltári Közlemények, 38. (1967)

Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Teke Zsuzsa: Rassegna degli Archivi di Stato, Anno XXV–XXVI. (1965–1966) / 268–271. o.

270 Folyóiratszemle volt, aki szinte egész életét a kiadatlan régi munkák, feledésbe merült régi szövegek feltárásának szentelte, s működésének eredményeként jött létre ez a gyűjtemény is. — Krónikák, feljegyzések, ismertetések rovatban elsősorban CLAUDIO PAVONE „A levéltárak és a tudományos kutatás" c. cikke érdemel figyelmet; GIORGIO FIORI egy bobbioi magánlevéltár állományáról, segédletekkel való ellátottságáról számol be; ROMUALDO GIUFFRIDA pedig XIV. századi kódextöredékeknek a Trapani-i Állami Levéltárban való felfedezéséről, melyek az „Isteni Színjáték" szövegét tartalmazzák. -— No. 3.: Az állami levéltárak főigazgatója a levéltárak 1963-as működéséről számol be a levéltárak főtanácsához felterjesztett jelentésében. Az állami levéltárak központi irányító szerve ebben az évben tett eleget az 1962-es törvény által szabott kötelezettségeinek, kidolgozva egy újabb levéltári törvény tervezetét, mely elsősorban a levéltári anyag levéltáron belüli tagozódására, valamint a levéltárak személyzeti állományára kíván rendelkezéseket hozni. A jelentés áttekintő képet ad az állami levéltárakban folyó munka minden fázisáról, összefoglalva az elért eredményeket és rámutatva a hiányosságokra is. — ANNA MÁRIA CORBO a Római Állami Levéltárban őrzött Apostoli Kamara-i levéltár újrarendezésének szükségességéről írva, utal az újrarendezés többrendbeli nehézségére — főakadályként az anyag rendkívüli összetettségét említi — és ismerteti a levéltár „Pápák és uralkodók utazásai" sorozatának újrarendezése során készült inventárokat. A rendezések az iratok XVIII. sz-i rendjét állították helyre, az eredeti rend helyreállítása következő lépésként szerepel majd. Az iratanyagban találhatók adatok Habsburg Mária, magyar királyné olaszországi tartózkodására is. — COSTANZO CASUCCI az Archivio Centrale dello Stato Antonio Gramsci 1933—35 közötti levelezését tartalmazó állagát ismerteti, rámutatva az anyag fontosságára Gramsci alakjának megrajzolása, tevékenységének értékelése szempontjából. — CARMELO TRASSELLI Hollandia és Belgium nem állami kezelésben levő levéltáraira vonatkozó törvényekkel foglalkozik, illetve azzal, hogy ezek a levéltárak milyen mértékben részesülnek állami támogatásban. Beszámol e levéltárak gazdag olasz vonatkozású anyagáról és javaslatot tesz anyaguk rendszeres feltárására, mely sok értékes adattal járulna hozzá az olasz gazdaságtörténethez. •-=- Krónikák, feljegyzések, ismertetések rovatban GIUSEPPE MARTINI milánói egyetemi professzor és SERGIO CAMERANI, a Firenzei Állami Levéltár igazgatója az olasz történelmi kutatás újjászervezésének és ebben az olasz állami levéltárak részvételének, valamint a meglevő intézmények megreformálásának kérdéseihez szólnak hozzá. Az utóbbi évtizedekben az egyetemek a történelmi kutatásokban szinte teljesen átvették a különböző történelmi társulatok, társaságok, akadémiák szerepét és ez szükségessé teszi alapvető szervezeti változások bevezetését. — ISABELLA ZANNI ROSIELLO „A kutató levéltáros" c, cikkével Pavone „A levéltárak és a tudományos kutatás" c. (és e számban szerzőnek a levéltárosi utánpótlás kérdéseit tárgyaló cikkével a problémát folytató) vitaindító tanulmányához szól hozzá, — (mindhárom cikk részletes ismertetése LSz 1967: 1. sz. 268—276. 1.). — A kötet az olasz állami levéltárakba 1964 folyamán beszállított, letétként vagy ajándékként, szerzeményként bekerült anyagról közölt kimutatással zárul. — Anno XXVI. (1966) No. 1—2; Az Olasz Állami Levéltárak Főigazgatóságának beszámoló jelentése áttekintő képet ad az olasz levéltári terület főbb problémáiról, valamint az egyes állami levéltáraknak 1963. november 15-től, az új levéltári törvény életbeléptetésétől, 1964. év végéig terjedő működéséről. Ez az időszak — írja a jelentés — döntő fontosságú az olasz levéltárak életében. Az életbelépett új levéltári törvény sok vonatkozásban lényeges változásokat hozott, s ennek rendelkezéseit nagy részben éppen ebben a periódusban kellett megvalósítani. A törvény által bevezetett változások közül a jelentés elsősorban a levéltárigazgatást érintő módosításokat emeli ki. Megalakult az állami levéltárak áj központi szerve, az Állami Levéltárak Igazgatósága, a Levéltárak Legfelsőbb Tanácsa pedig jelentős szervezeti, funkcióbeli változásokon megy keresztül, több új szerv születik. A jelentés sorra veszi mindazokat a főbb területeket, ahol az egyes állami levéltárak működésüket kifejtették, számbavéve az elért eredményeket s a megoldásra váró problémákat. — PIERO D'ANGIOLINI a magánlevéltárak és a magánkézben lévő okiratok külföldre szállítására vonatkozó, érvényben lévő törvényes rendelkezéseket teszi vizsgálat tárgyává. Kiemeli, hogy az érvényben lévő kiszállítási tilalmak elégtelenek az értékes levéltári anyag külföldre való kivitelének megakadályozására. Véleménye szerint minden levéltári anyag csak a Levéltárak Főigazgatóságának jóváhagyásával szállítható külföldre. — AUGUSTO PLACANICA a Catanzaroban lévő „Regia Giunta di Cassa Sacra" levéltári anyagában végzett kutatásaival kapcsolatban ismerteti annak gazdag anyagát, valamint Pasquale Baffi levéltári működése (1784—87) során kialakult levéltári rendjét. A Cassa Sacra a déli Calabria-i egyházi birtokok elkobzására, újra felosztására létesített szervezet volt, melynek levéltára nemcsak a Cassa adminisztratív működésével kapcsolatos iratokat tartalmazza, hanem a vidék apátságaiból, kolostoraiból származó és az egyházi birtokokra vonatkozó gazdag dokumentumanyagót is (XI—

XVIII. sz.). — P. DI CICCO az apuliai síkság adó-