Levéltári Közlemények, 38. (1967)
Levéltári Közlemények, 38. (1967) 2. - FOLYÓIRATSZEMLE - Nederlands Archievenblad, Jg. 68–70. (1964–1966) / 267–268. o.
Folyóiratszemle 267 gozatában a monarchia történelmének a magyarországi helyzet alakulására is jelentősen kiható szakaszát ismerteti. — SOLOMON WANK „Két dokumentum 1898—99-ből Aehrenthalnak AusztriaMagyarország belső válságának megoldására vonatkozó elképzeléseivel kapcsolatosan" címmel az osztrák politikusnak a monarchiában, közelebbről Ausztriában kiéleződött nemzetiségi kérdés rendezésére vonatkozó terveit ismerteti, melyek vezető gondolata •sz. államszerkezet föderatív újjászervezésével szemben az államigazgatásnak az egyes országokon belül nemzetiségi-nyelvi alapon történő reorganizálása. — „Semlegesség az első világháborúban" címmel közli a folyóirat HARALD JUST hosszabb tanulmányának első részét, mely a spanyol semlegesség problémáját elemzi, míg a folyóirat következő kötetében közlésre kerülő második részben Hollandiával és Svédországgal kíván foglalkozni a szerző. — A Levéltári tudósítások rovatban PÉTER BROUCEK az österreichisches Staatsarchiv osztályaként működő Allgemeines Verwaltungsarchív egyik rendkívül értékes anyagáról, az udvari kancellária 1540—1829 között keletkezett lajstromkönyveiről ad mintaszerűen gondos ismertetést. — WALTER PILLICH a Fóudvarmesteri Hivatal 1637—1780 közötti jegyzőkönyveiből a művészeti vonatkozású ügyek regesztáit közli folyamatosan (ötödik, egyben befejező rész). — ERIKA "WEINZIERL-FISCHER a Wuppertal-Elberfeld-ben dr. Hans Borgs-Maciejewski által alapított s nevét viselő újság-levéltárról számol be, s mutat rá e speciális levéltár jelentőségére a jelenkori történeti kutatások szempontjából. — A kötet bőséges történeti és levéltári szakirodalom-ismertetéssel zárul, végül pedig a szövetségi kancellári hivatal új rendelkezéseit közli arra vonatkozólag, hogy az egyes fondokra érvényes kutatási időhatárok miként módosulnak, illetve hogy az egyes fondokban kik végezhetnek kutatást. Jánosi Ferenc NEDERLANDS ARCHIEVENBLAD. Tijdkschrift van de Vereniging van Arcbivarissen in Nederland. Groningen. Jg. 68. (1964) 3—4. sz.: A holland református egyház tiszteletbel ; főlevéltárnoka, T. J. Naudin ten Cate nyugdrjbavonulása alkalmából írott méltató cikkben L. H. RUITENBERG számos figyelemreméltó adalékot közöl a református egyházi levéltárakról. — J. H. VAN DEN HOEK OSTENDE részletesen ismerteti a Brüsszelben 1964 szeptemberében megrendezett ötödik nemzetközi levéltáros kongresszust. — J. L. VAN DER GOUW arról ír, hogy a délhollandiai „polderek" képezte ügyviteli iratanyag egyesítése elkerülhetetlenül szükséges, akár valamely felsőbb szerv, akár a községek levéltáraiban. — Az egykori brabantí hercegség levéltárosainak 1964 szeptemberében tartott gyűléséről szóló beszámoló során ismertetésre kerülnek az antwerpeni káplánságról, valamint az Északbrabantba beékelődő belga területekről tartott értekezések. — A Krónika rovat a külföldi szakirodalmat áttekintvén, a Királyi Főlevéltár, a Hadilevéltár stb. hivatalos évi jelentéseiről is részletesen beszámol. — A Figyelő rovat levéltári és történeti szakmunkákról tájékoztat, míg a Hírek a holland levéltárak és levéltárosok felől nyújt felvilágosítást. — Jg. 69. (1965) 1. sz.: Az évfolyam a holland levéltárosegyesület és az állami szolgálatban levő tudományos levéltárosok 1965 évi közgyűlése jegyzőkönyvének publikálásával kezdődik. — Rövid ismertetés foglalkozik azzal a kérdéssel: melyek a községi levéltár feladatai. — G. PANHUYSEN tanulmánya Papritznak a brüsszeli levéltári értekezleten tartott előadását („Az 1800-as évek levéltári anyaga rendezésének modern módszerei") egészíti ki, azzal helyenként vitába szállva. Papritz az ún. regisztratúraelvből kiindulva vizsgálja a levéltári anyag rendjét; ennek a németalföldi „structuurbeginsel" (= szerkezeti elv) felel meg. A holland levéltári terminológia egyéb eltérő sajátosságaira is rámutatva, szerző a továbbiakban érdekes példákat sorol fel az un. vegyes fondok kialakítására vonatkozóan. — J. W. C. VAN CAMPEN, számos képpel illusztrált, a Washington-i National Archives-ban tett látogatásáról közölt beszámolója kiemeli azt a fokozott érdeklődést, amelyet az amerikai nép saját története és történeti dokumentumai iránt tanúsít: a levéltár technikai felszereltsége, valamint a levéltári kiállítás meglepő látogatottsága mind ezt bizonyítja. Szerző mégállapítja, hogy az európai viszonyokkal történő összevetésben a különbségek sajnálatosan szembeszökőek. — S ezt bizonyítja beszédesen az a jegyzőkönyvi kivonat is, mely az amsterdami városi tanács 1965. évi ülésén a költségvetési vita levéltári vonatkozású anyagát mutatja be: egyesek a városi levéltárra előirányzott költségeket túlzottaknak ítéjik, ugyanakkor az érintettek azt panaszolják, hogy még a legszükségesebb építkezési beruházásokra sem biztosított a tanács elegendő hitelkeretet. — A folyóiratszemle és szakirodalmi tájékoztatás mellett hosszabb-rövidebb hírek és jelentések töltik ki az évfolyam első füzetét, ezek közül legjelentősebb a birodalmi főlevéltáros felhívása a családi levéltárak és irathagyatékok központi regisztrálására vonatkozóan. Figyelemreméltó híradást olvashatunk a tudományos tájékoztatás cserekapcsolatainak megjavítását célzó konferenciáról, valamint arról, hogy az egyik amszterdami szállítási cég, amerikai mintára, üzleti alapokon, magánlevéltárak archiválását vállalja. 9*
